Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Nehogy a reakció idejében észrevegye”. Az 1947-es választási csalássorozat Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
észrevétele” rovatba, hogy az illető személy a Magyar Élet Pártjának elnöke volt. Más esetekben egyszerűen csak annyit, hogy „demokrácia ellenes”. A központi összeíró bizottság megállapítása mindkét esetben az volt, hogy az adott személy választásra jogosult. Másik forrása a valótlan adatok feltüntetésének maga a szavazókörben felvett külön-jegyzék, abban az esetben, ha a személyek neve mellett feltüntették a kizáró okot is. Itt egyszerűen csak azt kell megnézni, kik kapták vissza helyesbítő határozattal választójogukat, tehát kiknél bizonyult bizonyítottan alaptalannak a kizárási feltétel. Bár erről külön kimutatást nem készítettem, de sok esetben feltűnt, hogy ha egy házaspár férfi tagjától megvonták a szavazati jogot, akkor a feleségét is előszeretettel felvették a visszautasítottak közé, akkor is, ha ő ténylegesen nem esett egyik kizáró ok alá sem. Ilyen esetekben a házastársak közül többen sikerrel fellebbeztek és kerültek fel a végleges névjegyzékre. A leggyakoribb és sikeres fellebbezésre gyakorlatilag semmi esélyt nem adó kizáró okok egyike az volt, ha valaki a szovjet hadsereg elől nyugatra távozott és 1945. október 31-ig nem tért vissza lakóhelyére. A legtöbb ilyen „nyugatos” esetében a fennmaradt felszólamlásnál azzal indokolták távollétüket, hogy zárt katonai alakzatban felsőbb parancsra kellett elhagyniuk az országot. Ám az összeíró bizottságok kivételt még azon tiszavárkonyi nő esetében sem igen tettek, aki mint ápolónő dolgozott az egyik hadikórházban és így azzal együtt került nyugatra.14 15 A kizárások levezénylésénél a kommunista pártvezetők felhívták az alsóbb szervek figyelmét a következőkre is: „döntő kérdés, hogy a mi házmegbízottaink és összeíró biztosaink számlálólapokat, helyesebben azokat a számlálólapokat, amelyekre kizáró okokat írtak fel, az utolsó napon adják be az összeíró bizottságokhoz”.15 így a kizárt szavazók csak az utolsó pillanatban értesültek arról, hogy elvették szavazójogukat. Reklamáció16 17 esetén közölték, hogy „bedugták az ajtón, mert nem voltak otthon, vagy átadták valamelyik családtagnak”.11 Emellett még a választási felelősök kiképzésekor fontos szempontként kihangsúlyozták: „Tekintettel arra, hogy a cél egy jelentős réteg kizárása a választásokból, helytelen lenne, ha dobszóval, nagy hanggal hirdetnénk, hogy minden választópolgár járjon utána és biztosítsa magának szavazati jogát. [...] nehogy a reakció idejében észrevegye, hogy mi erre 14 JNSZML Választási iratok 1947. 123. rsz. 15 PSZL MKP ir. 274-20/11 77. p. 16 Fontos kiemelni Rajk László belügyminiszter munkáját, aki a választások (és a párt utasítására a választási csalások) levezényléséért volt felelős. A választójogosultak összeírása során elkövetett visszaélések miatti panaszok elbírálása ugyanis az ő hatáskörébe tartozott. 17 PSZL MKP ir. 274-20/11. 76. p. 438
