Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - BOTKA JÁNOS: Kunok-jászok katonáskodása és bandériumi hagyományai
forrásokból kihámozni, hogy minden bizonnyal a régi zászlókat vitték magukkal, illetve azok másolatait.32 A hajdú huszárság csak április 8-ára tudott felszerelni, így a teljes ezred április 30-a előtt nem indulhatott el königgrätzi állomáshelyére. Az ezred Csehországban hamarosan bevetésre került, részt vett a Lotharingiai Károly vezette ütközetekben, s elég jelentős veszteségek érték. November 10-ig 170 embert és 226 lovat vesztett. A királynő 1758. január 21-én sürgeti a nádort, hogy ezredének kiegészítéséről haladéktalanul gondoskodjék. Azt is meghagyja, hogy az új költségek a Kerületek rendes adójából fedezhetők, illetve abba betudhatok lesznek. Csaknem újra kezdődött minden. Ahol az adók nem futották a költségeket, újabb kölcsönöket vettek fel. A regruták 18 és 40 közöttiek lehettek, de erős, hadi fájdalmakat bíró embereket kértek. Orczy ezredes és Almásy főkapitány a kiegészítők szemléjét március 28-án tartotta meg Jászberényben. Ezen a 97 jászkun és a 48 hajdú katona mellett csak 150 lovat minősítettek alkalmasnak. Az emberek száma azért csökkenhetett le ennyire, mert az ellenség fogságából szabadon eresztettek 30 huszárt. Még tartott a hiányzó lovak beszerzése, amikor 600 db új köpönyeg elkészítésére szólították fel a Kerületeket. Ezek költségeit azonban a jászkunságiak már nem fedezhették, mert teljesen kimerültek. így a nádor kérésére a haditanács utalt ki számukra 6.000 forintot a köpenyek, valamint 117 forintot mundér és lószerszám pótlására. Ezekkel a munkákkal még jóformán el sem készültek, amikorra a nádori ezred az 1758. évi hadjáratban 149 embert és 221 lovat veszített. Ennek nyomán 1759-ben újabb kiegészítések következtek, újabb terhekkel. A nádornak sikerült ezek felvállalására is rávenni a jászkunokat és a hajdúkat, pedig ebben az évben az insurrectios kiadásokon felül, azok még 10 ezer forint kölcsönt is felvettek a megürült királyi kincstár megsegítésére. A felmerülő költségek forrásául a királynő ismét a Kerületek és a hajdú városok adóját jelölte meg.33 BOTKA J. 2000. 113-114. p. A káplárok mentéjét több helységben (pl. Berényben) rókaprémmel, míg a legényekét mindenhol fekete prémmel látták el. Ezt azért fontos megemlíteni, mert a rókaprémes mente a XVIII. század végétől a jászok nemzeti viseletének számított. Jászberény jelentése, 8. old.: - JNSZML Jászkun Kér. Közig. ir. Fase. 1. No. 2019/1797. rsz. 372. ILLÉSY J. 1897. 602-606. p.; 1759-ben pl. Jászberény 23 katonát fogadott fel és 14 lovat vásárolt, Szabadszállás 4 katonát és 4 lovat küldött, Túrkeve 15 személyt és 15 lovat. Árokszállás pedig 7 rekrutát és 7 lovat. JNSZML. Jászkun Kér. Közig. ir. A Capsal., Fase. 3. No. 12. rsz. 104. 41