Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
A megyei közigazgatás vezetőjeként az alispánra hárult az a nem túl hálás feladat, hogy az új törvényhatóság valamennyi, olykor a megyeszékhellyel rivalizáló települését megmozgassa - mondjuk ki: fizetésre kényszerítse - egy olyan ügy érdekében, amely szimbolikus jellegéből adódóan az egész megye közösségére, valamint a közigazgatás jelenére és jövőjére is kihatással volt. Sipos Orbán kiemelkedő szervezőkészsége, kompromisszumteremtő személyisége, olykor erélyes fellépése nélkül a megyeháza valószínűleg nem épülhetett volna fel abban a formában és olyan gyorsan, ahogy ez végül megtörtént. Az építéshez szükséges források biztosítására tett lépések - a kötvénykibocsátás, valamint az illeték- és pótadókivetés - összességében sikeresnek bizonyult, s ebben a munkában a megye közgyűlése és maga a megyei közigazgatási rendszer is jól vizsgázott, annak ellenére, hogy mind a közgyűlés, mind a hivatalok az új székház 1878. novemberi átadásáig csak ideiglenes elhelyezést nyertek Szolnokon. A székház felépítése, s az ahhoz szükséges források előteremtése a Szolnok központú vármegye működőképességének, egybetartozásának is főpróbájává vált. Az épület felépíttetésében, a források előteremtésében Sipos Orbánnak elévülhetetlen érdemei voltak, de a megyeháza költségvetésével kapcsolatos utolsó intézkedések meghozatala, a függőben maradt kifizetések és peres ügyek lezárása az alispán 1882-es lemondása után már hivatali utódjára hárult. Megépítése egy olyan épületnek, amely „évszázadokon át tanúja a polgári erényeknek” Még javában tartott a kivitelezési tervekről szóló minisztériumi huzavona, amikor az építési bizottság 1877. május 15-i ülésén döntés született az építkezés megkezdésével kapcsolatos első konkrét lépésekről. Ekkor hatalmazta fel a bizottság id. Scheftsik István és Okolicsányi István tagokat; hogy tegyenek intézkedéseket a Szolnok város által felajánlott Zöldfa vendéglőnek, illetve a magántulajdonosoktól megvásárolt szomszéd telkeken álló épületek lebontatásának, valamint - a tégla kivételével - a bontási anyagok értékesítésének ügyében.218 Majd 1877 ősz elején a Benkó-féle tervek véglegessé válásával és az építkezés elemi pénzügyi feltételeinek megteremtésével párhuzamosan megkezdődött a megyeháza felépítésére vonatkozó vállalkozói szerződés előkészítése. Az építési bizottság 1877. szeptember 12-i ülésén felhatalmazta Sipos Orbán elnököt arra, hogy „az A székházépítési bizottság jegyzőkönyve. Szolnok, 1877. máj. 15. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 9. 99. 361
