Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
építkezési árlejtés megtartásának és az árajánlatok benyújtásának határidejét a Budapesti Közlöny, a Pesti Napló, a Hon, az Ellenőr, a Közvélemény, a Pester Lloyd, és - a vesztes pályázó, Pártos Gyula közreműködésével 1877 elejétől kiadott - Építési Ipar czímű lapokban közhírré tétetvén, az általános és részletes vállalkozási feltételek összeállításáról, szövegezéséről és azoknak [...] előterjesztéséről saját hatáskörében gondoskodjék”.m A bizottság az általános építési feltételek meghatározásánál külön felhívta az alispán figyelmét arra, hogy „árlejtésre csak az bocsáttatik, vagy annak zárt ajánlata vétetik tárgyalás alá, mely az egész vállalás esetleg a vállalatba venni kívánt egyes munka nemek költségelőirányzati értékének 5 %-át, mint óvadékot készpénzben, vagy óvadékképes állampapírokban börzei árfolyam nemben 1877-ik évi október 3- án déli 12 óráig a törvényhatóság letéti pénztárában elhelyezi”, illetve a zárt pályázatot a megadott határidőig a megyei iktató hivatalnál benyújtja.220 A bizottság a „szóbeli árlejtés” időpontjául 1877. október 3-ának délután 3 óráját jelölte ki, mégpedig úgy, hogy először az egész építkezésre, majd az egyes munkanemekre lehessen licitálni. A szóbeli árverést követően került sor a zárt ajánlatok felbontására, azzal a feltétellel, hogy az írásbeli ajánlatot tevő szóban vágy más módon már nem tehet utólagos ajánlatot a vállalkozásra. A leendő győztest a kiíró egyben kötelezte arra is, hogy a bizottság által már előzetesen megvásárolt 1,6 millió darab téglát átvegye. Az építési bizottság vállalta, hogy amennyiben az alapozási munkálatoknál az előzetesen egységárakra épülő kalkulációnál többletköltségek merülnek fel, annak értékét a vállalkozónak utólagosan megtérítik, de amennyiben az építkezés végül kevesebbe kerülne, mint azt előzetesen számították, a pénzmaradvány az építési „alap javára visszatartatik”. A kiírás szerint a „földszínén felüli építkezés átlagban adatik vállalatba”, míg a tervmódosítás nélküli túlépítkezést a bizottság nem kívánta megtéríteni, de „a terv keretén belőli építési kevesebblet értéke [...] az építtető javára számíttatik”.221 Az építkezés jogát elnyerő vállalkozó köteles az óvadék összegét 10 %-ra kiegészíteni, amit 8 %-kal növelve csak az épület teljes és végleges átadása után kaphat vissza. A szerződés szerint a kivitelezés során az építés költségeire a részleteket a megyei pénztár havonta, a kimutatásokkal igazolt összeg 75 %-áig fizeti ki, a fennmaradó negyedrészt 6 %-os kamattal a jótállási idő letelte után kaphatja meg a vállalkozó. A székházépítési bizottság jegyzőkönyve. Szolnok, 1877. szept. 12. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 9. 99. Uo. Uo. 362
