Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
közönsége a befizetést több mint egy év múlva sem teljesítette, a szolnoki illetékhivatal főtitkára 1880. február 10-én a hátralék és a 6 %-os büntetési kamat beszedése érdekében megindította a végrehajtást.174 A székházépítési kötvények kibocsátása összességében eredményesnek bizonyult, a megyeháza felépítéséhez szükséges pénz egy jelentős részét sikerült ezáltal előteremteni. A kérdés most már akörül forgott, hogy vajon a megyei településekre kivetett illetéket és pótadót - amelyből a kötvények visszafizetését kívánták előteremteni - milyen eredménnyel sikerül behajtania a törvényhatóság vezetőinek. Annak ellenére, hogy a közgyűlésen a megye különböző részeit képviselő tagok között megszületett az elméleti kompromisszum, a székházépítési költségek megyei felosztásának gyakorlati megvalósítása mind a Jászkun Kerülethez tartozó, mind pedig a Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez tartozó települések között érezhető ellenállásba ütközött. Jászberényi lakosok egy csoportja, valamint Pusztamonostor és Jánoshida községek elöljárói már az 1877. március 19-i közgyűlési határozat ellen belügyminiszteri „felfolyamodással” éltek. A belügyminisztérium - „azon oknál fogva mivel azon közgyűlésben, melyben a panasz tárgyává tett határozat minden ellenmondás nélkül, egyhangúlag hozatott, folyamodók is törvényesen képviselve voltak” - Sárközy Balázs jászberényi lakos és „érdektársai”, illetve Monostor kérését elutasította.175 Jánoshida felvetésének - amely község a korábbi Pest-Pilis-Solt vármegyéből került át Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, és az ominózus közgyűlésen nem rendelkezett törvényes képviselettel - a belügyminiszter azonban helyt adott, és utasította a törvényhatóságot, hogy kössön egyezséget a településsel. így a megye közgyűlése felkérte az alispán vezette székházépítési bizottságot, hogy a megegyezés céljával vegye fel a kapcsolatot Jánoshida képviselőivel.176 A megállapodás értelmében Jánoshida községnek 1880-tól 4 éven át 2.092 forint adót kell befizetnie, amelyet az alispán utasítása szerint a szolgabírónak kell behajtania a településen.177 A legtöbb probléma azonban a megyei településekre a megállapodások alapján kivetett illetékek és pótadók behajtása körül mutatkozott. A heterogén Batizy Gusztáv levele Sipos Orbán alispánhoz. Szolnok, 1880. febr. 10. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Közig. ir. Vármegyeház építési költségei 1879-1881. Cs. 9. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 3/1877. 1877. máj. 14. SIPOS O. 1878. 33. p. Sipos Orbán alispán levele Halmay József szolgabíróhoz. Szolnok, 1880. szept. 26. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Közig. ir. Vármegyeház építési költségei 1879- 1881. Cs. 9. 347
