Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész

történelmi tradíciókkal rendelkező tiszántúli, jászsági és heves külső-szolnoki megyerészek látszólag nagyon is egységes módon szabotálták a szolnoki megyeháza építési költségeihez való hozzájárulást. Azt, hogy az alispáni hivatalnak és a megyei pénztárnak mekkora horderejű teendőt jelentett a megyeháza építési költségeinek behajtása, levéltárunkban egy több száz levélből, beszámolóból és jelentésből, illetve pénzügyi kimutatásokból álló dokumentumgyűjtemény igazolja. 1881-ig szinte folyamatos elfoglaltságot jelentett az a hatalmas levelezéssel, rendeletkiadással és pénzügyi elszámolással járó tevékenység, amely a megyeháza építési költségeinek településenkénti összegyűjtését jelentette. így a megyeháza építési költségeinek behajtása sok szempontból a megyei közigazgatási rendszer főpróbája, közvetve pedig az alispáni hatáskör és tekintély próbatétele is volt. Fél évvel az épület átadása után a megyei költségvetés számára mind kellemetlenebbé vált, hogy a székházépítési pénztárba nem érkeznek rendszeresen a települések által vállalt összegek. Az alispán ezért 1879. június 13-án körrendeletét intézett a megyéhez tartozó rendezett tanácsú városok polgármestereihez és a községek elöljáróihoz: „Miután a megyeszékház építési költségébe e hó végével nagyobb összeget kell fizetnünk, s ezzel szemben az e czímen kivetett pótadó behajtásában [8 települést kivéve] a legnagyobb hanyagságot és késedelmet tapasztalom, a legszigorúbban meghagyom, hogy a múlt évről hátralékban lévő és a múlt évi kivetés szerint ez évre esedékes félévi megyeházi építési pótadót haladéktalanul befizetni, s még e hó folyamában központi pénztárunkba beszállítani felelősség mellett kötelességének ismerje. ”.178 Az alispán rendelete szerint az adók kivetésének alapjául az állami adót kell figyelembe venni, s miután az aktuális évi adókiírásokkal kapcsolatos kérdések rendeződtek, az elöljáróság részéről „az 1877. és 1878. évi megyei adókra nézve úgy az egyénekkel, mint megyei pénztárunkkal szemben a végleges leszámolás akadálytalanul megtörténhetik, utasítom, hogy az egyénekre - amennyiben nem történt volna - az 1878-iki adót a megfelelő alapok után írja ki, s annak eredményét a netalán mutatkozó különbözet eloszlatása végett legfeljebb 8 nap alatt jelentse hozzám ”.179

Az e tárgyban kibocsátott első alispáni rendelet eredeti fogalmazványa tartalmaz egy olyan levélmintát is, amelyet a befizetéssel késlekedő városok és községek vezetői kaptak kézhez. E szerint - a megfelelő név behelyettesítendő - a renitens település „habár a többi hasonérdekű községek kötelezettségüknek

178 Sipos Orbán alispán körrendeleté. Szolnok, 1879. jún. 13. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Közig. ir. Vármegyeház építési költségei 1879-1881. Cs. 9. (Beszúrás a szerzőtől: F.T.)

179 Uo.

348