Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
id. Scheftsik Istvánt, Horánszky Nándort, Lippich Gusztávot, Horty Istvánt (sic!), Keszlerfy Jánost, Kohner Zsigmondot és Károlyt, a Dr. Frank és Sárközy vállalkozást, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdasági Egyletet, a Külső-Szolnok Megyei, a Mezőtúri, Törökszentmiklósi, Túrkevei Takarék- pénztárakat.169 Az építkezés megkezdésével együtt felmerült kiadásokból, a kötvény kamatainak visszafizetéséből, illetve az építési vállalkozó 1878-ban esedékes kifizetéséből eredő megyepénztári kötelezettségek arra sarkallták a székházépítési bizottságot, hogy a most kötvények útján felvett kölcsönt a közgyűlés által 1877. március 17-én jóváhagyott eredeti, azaz 150.000 forintos összegre egészítsék ki.170 A székházépítés költségeire - a telekvásárlásokkal, kötvénykamatokkal és a vállalkozó kifizetésével együtt - 1879. június 1-jéig összesen 275.000 forintra volt szüksége a megyei pénztárnak, ezért a közgyűlés 1878. május 21-én, egy nappal az épület alapkövének ünnepélyes elhelyezése előtt, az építési bizottság javaslata alapján jóváhagyta az eredetileg megszavazott kölcsön még fel nem vett 50.000 forintos részletének kötvény útján történő elhelyezését.171 Az elvi jóváhagyáson túl azonban konkrét lépésekre nem került sor, hiszen a pénzre egyelőre nem volt szükség, a kamatokkal pedig nem kívánták tovább terhelni az építési alapot. Ráadásul „mezei gazdálkodással foglalkozó közönségünk termelvényeinek nyomott ára a kölcsön elhelyezése iránt kevés reményt nyújtott”, a felhatalmazással az építési bizottság addig nem kívánt élni, amíg a tényleges elszámolások és kifizetések azt nem tették szükségessé.172 A székházépítési kötvények kibocsátásával kapcsolatban még egy kiadással kellett számolni: a kötvények után „a bélyeg- s jogilleték iránti törvény s szabályok alapján ”, vagyis a fennálló törvények szerint a megyének illetékfizetési kötelezettsége is volt. A szolnoki illetékkiszabási hivatal 1878. december 28-án juttatta el Sipos Orbán alispánhoz, mint a megye hivatalos képviselőjéhez azt a fizetési meghagyást, amely szerint a székházépítési pénztárnak a kibocsátott 201 darab, névértéken összesen 100.500 forint értékű kötvény után járó 0,5 %-os illeték összegét, azaz 502 forint és 5 krajcárt 30 napon belül be kell fizetnie a Szolnoki városi adópénztárba.173 Mivel a megye 169 Uo. 37-38. p. 170 A székházépítési bizottság jegyzőkönyve. Szolnok, 1878. máj. 19-20. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 2. 11. 171 JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 32/1878. 1878. máj. 21. 172 SIPOS O. 1878. 38. p. 173 Fizetési meghagyás a székházépítés kölcsön illetékével kapcsolatban. Szolnok, 1878. dec. 28. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Közig. ir. Vármegyeház építési költségei 1879-1881. Cs. 9. 346
