Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
minden adóforintra öt egymás után következő [...] évekre évenként 5 kr. székházépítési pótadó czímén kivetendő” adóból sikeresen lesz biztosítható.160 Az alispán pedig felhatalmazást kapott arra, hogy a hevesi és külsőszolnoki településekre eső pótadó kivetésének feltételeit tisztázza, a jászkun települések székházépítési illetékének 1877. november 1-jéig történő befizetéséről gondoskodjon, s a munkák igénye szerint a Szolnok által felajánlott „takarékpénztárilag kezelt 30000 forintot egészben avagy részletekben az építkezés megkezdése előtt vagy annak folyamata alatt bármikor [...] a törvényhatóság nevében és terhére felvehesse161 A belügyminiszter, egyetértve a pénzügyminiszterrel, 1877. szeptember 8-án kelt leiratában „a székház építés költségeire szükségesnek mutatkozó 150.000 forintnyi összeg fedezése tekintetéből a volt Heves és Külső Szolnok megyei községekre, az egyenes államadók minden forintja után öt egymás után következő évben 4 krajcár pótléknak kivetését azon oknál fogva engedélyezi, mivel a folyó évi általános kivetés óta különösen a földadó a kiigazított katasteri jövedelem folytán nem csekély mérvben szaporodott, s a még hátra lévő kiigazítási munkálatok befejeztével emelkedni fog”}62 Vagyis a szakminisztérium számításai szerint a megyeháza építési pótadó behajtása nem jelent elviselhetetlen terhet a térség lakosságának. A kölcsönfelvétel eredetileg kidolgozott koncepciója - az építési szerződés megkötése, az épület átadásának rögzítése miatt, illetve egyszerűen azon oknál fogva, hogy a tervezett bevételek és kivetett pótadók várható összege „a vállalkozó által teljesítendő munkaérték kiegyenlítésére nem elegendő” - 1877. novemberében újabb módosítást szenvedett.163 Az építési bizottság egy nappal korábban kidolgozott javaslata alapján a megye közgyűlése 1877. november 27-én döntött 100.000 forintnyi építési kölcsön felvételéről.164 A jelentős mennyiségű kölcsön és kamatainak visszafizetési fedezetét - miként az az eredeti, 1877. március 17-i tervezetben is szerepelt - a megyei települések egy részére kivetett székházépítési pótadóból kívánták biztosítani. A kölcsönfelvétel összegének meghatározásakor már a székházépítési bizottság birtokában volt a vállalkozóval megkötött - a minisztérium által ekkor még jóvá nem hagyott - szerződés, ami az építkezési költségek pontosabb meghatározását is lehetővé tette. De ekkor már az is Uo. Uo. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 2/1877. 1877. okt. 8. SIPOS O. 1878. 33-34. p. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 15/1877. 1877. nov. 27. 342
