Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
látható volt, hogy a megye településeire kivetett illeték és pótadó beszedése sem lesz egyszerű feladat, ezért is szerepelt a határozat indoklásában, hogy a vállalkozó által kalkulált építési költségekre a megyei pénztárban rendelkezésre álló, vagy várt bevételek nem lesznek elegendőek. A kölcsön felvételénél a következő feltételeket határozták meg:- „[...] a 10 évi tartamú kölcsön aláírására kizárólag a megye hatósága alá tartozó tehetősebb egyének s pénzintézetek hívatnának fel- [...] aláíráskor a kölcsönző a jegyzett összeg 10 száztóliját a megnevezendő helyen, mint óvadékot letenni tartozik, s ezen óvadék az első részletfizetésbe teljes értékben beszámíttassék;- a jegyzett, illetőleg megállapított kölcsönnek az óvadék pénz betudása melletti 50 százaléka 1878. évi május hó 1-én, a második 50 százaléka pedig ugyanazon év október hó 1-én lesz befizetendő, mulasztás esetében az első részlet fizetés a törvényhatóság javára esvén;- a kölcsön a teljes befizetés után válik kamatozóvá s a szelvények az építési pótadó felvételére jogosított pénztáraknál készpénz gyanánt elfogadtatnak;- az 500 forintnyi értékben kibocsátandó kötvények kisorsolása 1880-ik évi június hó 31-én veendi kezdetét, félévenként folytattatik, míg a kötvények teljesen ki nem sorsoltatnak;- a kamat szelvények fél évenként utólagosan váltatnak be s az 1878- 1879-ik évre kivetendő építkezési pótadó részben a kölcsön esedékes kamatainak törlesztésére lesz felhasználandó. ”.165 A megye tehát a legtehetősebb polgáraihoz fordult, hogy szigorú feltételekkel kibocsátott, 200 darab, egyenként 500 forint névértékű építési kötvény formájában szerezze be az új megyeháza felépítéséhez szükséges tekintélyes pénzösszeget. A kölcsönaláírásra szóló felhívással együtt fel kívánták szólítani az építési pótadó fizetésére kötelezett településeket arra, hogy „legalább hat évi építkezési pótadójuk egyszerre leendő lefizetésére magukat kötelezzék”.166 Az építési bizottság tagjai úgy vélték, hogy amennyiben ez sikerrel jár, a felveendő kölcsön összegét a befolyt pótadó mennyiségével le lehet szállítani. Az építési kölcsön felvételét és módját a belügyminisztérium 1878. március 13-án jóváhagyta, így megkezdődhetett az aláírási feltételek részletes kidolgozása. A kötvényeket sorszámozva, névre szólóan, az 1879. január 1. és 1886. december 31. közötti évekre szóló féléves Uo. Uo. 343
