Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
A megyeháza felépítésének becsült összköltsége a tervek szerint 210.000 forintra rúgott, így a Szolnok városától kapott 30.000 forint, valamint a volt Jászkun Kerület településeire kivetett 30.000 forintos megyeháza építési illeték korántsem bizonyult elegendőnek. Ezért a törvényhatóság az új székház gyors felépítése érdekében a Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott települések terhére egy jelentősebb összegű kölcsön felvételére is kényszerült. Az építési kölcsön ügyét - ahogy ezt már korábban jeleztem - még a székházépítési bizottság 1877. január 22-én tartott, a tervpályázatokat értékelő ülésén tárgyalták, de a hitelfelvétel lehetősége akkor, az általános pénzügyi nehézségek miatt - a kölcsön ügyével megbízott bizottsági tagok javaslatára - lekerült a napirendről.151 Az építési bizottság előterjesztése alapján a megyei közgyűlés végül is 1877. március 19-én döntött arról, hogy „a Szolnokon emelendő megyei székház építése akadálytalanul foganatosíttathassék, s a szükséges összegek a mielőbb megkezdendő építkezés folyamában mindig rendelkezésre álljanak, [...] a törvényhatóság ezennel 150.000 frt kölcsön felvételét határozatilag kimondja és pedig azon részek terhére, melyek a volt Jászkun kerülethez nem tartoztak - ezen kölcsön visszafizetését biztosítja”.152 A volt Jászkun Kerületek 17 településére és a volt Heves és Külső-Szolnok megyéhez tartozó 34 településre jutó székházépítési teher - bárhogy is értelmezzük a futamidő, vagy a tényleges befizetés szempontjából - hosszabb távon jelentős különbséget mutatott az utóbbi részek rovására. Nyilvánvaló, hogy a megye létrehozásának és a megyeszékhely kijelölésének ténye mögött rejlő alkuk, utólagos kompenzációk is ott húzódtak annak hátterében, hogy Jászberény, Karcag és a többi 15 jász és nagykun település mindössze ötödannyi terhet vállalt magára a megyeháza építési költségeiből, mint a többi, Szolnokkal együtt összesen 34 hevesi és külső-szolnoki város és község. A megyeháza építési terhek vállalásából az új megyeszékhely, Szolnok egyértelműen kiemelkedik, hiszen a Tisza-parti település a Zöldfa vendéglő telke, a telek melletti utca, a 30.000 forintos takarékbetétkönyv és az egyévi ingyen közmunka felajánlásán túl a kölcsön pótadójából is jelentős összeget vállalt, nyilvánvalóan annak reményében, hogy „a megyeszékhellyé válásért lerótt” tekintélyes summa a nem is túl távoli jövőben megtérül. Mindezek alapján világosabbá válik, miért is hangsúlyozta oly körültekintően a közgyűlési határozat, hogy a székházépítési terhek viselésével kapcsolatban „a A székházépítési bizottság jegyzőkönyve. Szolnok, 1877. febr. 23-24. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 9. 99. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 2/1877. 1877. márc. 19. 339
