Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
törvényhatóság külön érdekelt részeinek bizottsági tagjai által, közakarattal, minden felszólalás vagy ellenzés nélkül” született meg a döntés.153 Az építési bizottság 1877. május 15-i ülésén vették részletes tárgyalás alá az építkezés ráfordításainak és a kölcsön felvételének lehetséges módozatait. A bizottság úgy számolt, hogy a székház gyors felépítéséhez a Szolnok által felajánlott összeg, illetve a volt Jászkun Kerület települései által befizetett illeték mellé legalább másfélszázezer forintnyi - a megye Kerülethez nem tartozó településeire kivetett pótadó útján biztosított - kölcsön szükségeltetik. A kölcsönfelvétel ügyében felkeresett pénzintézetek - a korszakra jellemző általános hitelezési nehézségek mellett - valószínűleg pontosan tudatában voltak annak, hogy a megyeházi pótadó behajtása nem lesz egyszerű feladat, ugyanis a kiküldött bizottsági tagok jelentése szerint „a törvényhatóság által kivetendő pótadó, mint biztosítási alapra a pénzintézeteknél kölcsön nem eszközöltethető”,154 Ezért a bizottság - hiszen ekkor még a közlekedési minisztériummal folytatott vita miatt a kivitelezési tervek is függőben voltak - a kölcsönfelvétel ügyét ismét levette a napirendről, és csupán a pótadó kivetését készítette elő. A bizottság számításai szerint, ha az állami adó után kivetett pótadó évente mintegy 40.000 forintot tesz ki, s abból - mint később kiderült, nagyon optimista számítás szerint - az első évben várhatóan 35.000 forint be is folyik készpénzben, akkor az építkezés megindítása és 1878. október elsejei befejezése az anyagi források szempontjából nem jelenthet problémát. A bizottság azonban a lehető legoptimistább forgatókönyvvel számolt, hiszen „azon áldozatkészségre is számít, hogy a nagyobb birtokosok az 5 évre kivetendő pótadót az építkezés folyama alatt egészben fizetendik, sőt a bizottság egyes tagjai által ezen az úton befolyandó 30.000 forintnyi összegnek biztosítása is kilátásba helyeztetett”.155 Másfelől pedig a bizottság „annyival inkább biztosítottnak jelenti ki az építési költségekre szükséges összegek beszerzését, mert a vállalási összeg 10 %-a, mint óvadék pénz a felülvizsgálattal együtt számított egy év lefolyásáig a vállalkozónak készpénzben gyakorlat szerint ki nem fizetendik”, vagyis a kivetendő pótadóból finanszírozhatóvá válik.156 A szükséges fedezet előteremtéséhez az építési bizottság az első tervezet alapján a következő - később jelentősen módosított -, magánhitelezőtől származó nagyobb összegű forrást is tartalmazó tételekkel számolt: 153 Uo. 154 A székházépítési bizottság jegyzőkönyve. Szolnok, 1877. máj. 15. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 9. 99. 155 Uo. 156 Uo. 340
