Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
rendelkezésre álljon a szükséges összeg - később kivetett adókkal törleszteni kívánt hitelfelvétellel. A volt Jászkun részek és a Kerülethez nem tartozó települések a rájuk eső építési költség előteremtésében, beszedésében, illetve a kölcsön felvételének és visszafizetésének módjában kölcsönösen autonómiát kaptak, s ugyanígy felelősség sem terhelte a feleket a másik székházépítéssel kapcsolatos pénzügyi ügyletei miatt. A megyeháza felépítésének költségeivel kapcsolatos megállapodást a főispán felhívására „a jelen lévők egyhangúlag zajos helyesléssel élőszóval is elfogadták”, s mivel a jegyzőkönyv kiemelése szerint az egyezség ellen a „közbe eső szünet alatt sem tétetett legkisebb kifogás, vagy felszólalás”, a megyei közgyűlés „az érdekelt részek között létrejött ezen barátságos egyezséget” tudomásul vette és hatályba léptette.146 Ugyanezen közgyűlés egyben arról is határozott, hogy az építkezés mielőbbi megkezdése és a folyamatosan felmerülő költségek biztosítása érdekében a megye „a volt Jász-Kun kerülethez nem tartozott részeinek terhére” 150.000 forint kölcsönt vesz fel. A közgyűlés a hitelfelvétel módozatának kidolgozásával és lebonyolításával az építési bizottságot, illetve a bizottság e célra kijelölt tagjait bízta meg. Az építési költségek felosztása - lévén anyagi természetű és a megyei településeket eltérő módon érintő, kollektív terheket jelentő ügy - az új közigazgatási egység, vagy ahogy akkoriban ellenzői nevezték: „a muszáj vármegye” egyik jelentős szakítópróbájává vált. Mi sem árul el többet a közgyűlésen uralkodó - bár a jegyzőkönyv szerint inkább visszafojtott - hangulatból, hogy ugyanezen a rendkívüli ülésen, a soron következő napirendi pontban a testület Pethes József bizottsági tag azon javaslatát tárgyalta, amelyben a jászsági képviselő országgyűlési feliratban kívánta kezdeményezni, hogy a megye székhelyéül „az ehhez minden szükségesekkel minden tekintetben felruházott Jászberény városa jelöltessék ki”.147 Az indítványozó épp a székházépítés költségeinek felosztásával kapcsolatban „elfogadott egy esség tekintetéből”, a megszülető konszenzus hatására vonta vissza a nyilvánosság előtt előterjesztését. A közgyűlésen kialakult törékeny kompromisszum hátterében minden bizonnyal ott rejlett az utolsó jászkun kerületi álkapitány, Sipos Orbán közvetítő, konfliktuskezelő személyisége is. A belügyminiszter 1877. április 21-én leiratban tájékoztatta a megyét a székházépítési költségek felosztásáról szóló közgyűlési határozattal kapcsolatos állásfoglalásáról. Ennek értelmében jóváhagyta a volt Jászkun Kerület települései által vállalt 30.000 forintos összeget, de rögzítette, hogy a kerület tulajdonában lévő ingatlanok közül azok az épületek, amelyek az új 147 Uo. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 4/1877. 1877. márc. 19. 335
