Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész

közigazgatási egység működéséhez szükségesek, az új törvényhatóság tulajdonában maradnak.148 A Heves és Külső-Szolnok megyékből átcsatolt települések pótadó útján beszedni kívánt terheivel kapcsolatban pedig „tüzetes kimutatást” kért az adó kivetésének időtartamára és arányára vonatkozóan. A közgyűlés döntése és a belügyminiszter jóváhagyása értelmében megkezdődött a volt Jászkun kerületi települések által vállalt 30.000 forintos teher felosztása. A kerület községeire egyenként kirótt teher nagyságát - a történelmi hagyományoknak megfelelően - a „redemptionális kulcs” alapján határozták meg.

1. táblázat: A volt Jászkun Kerület településeinek hozzájárulása a megyeháza építési költségeihez

Település

Redemptionális összeg (forint)

Megyeháza építési illeték

forint

krajcár

1. Jászberény

63.150

4.885

88 1/4

2. Árokszállás

37.400

2.893

61 1/4

3. Apáti

30.000

2.321

80 2/4

4. Ladány

17.550

1.357

93 2/4

5. Alsó-szent-györgy

21.650

1.675

64 3/4

6. Kisér

15.100

1.168

27 3/4

7. Fény szám

13.000

1.005

80 1/2

8. Jákóhalma

12.950

1.001

95 3/4

9. Dósa

8.850

684

72 3/4

10. Mihálytelek

8.350

645

20 1/4

11. Felső-szent-györgy

4.750

367

60 2/4

12. Karczag

41.300

3.195

35 3/4

13. Kunhegyes

18.700

1.446

80 3/4

14. Túrkeve

28.300

2.189

55 2/4

15. Kisújszállás

26.800

2.073

50

16. Kunszentmárton

19.200

1.485

49 2/4

17. Madaras

20.700

1.601

54 3/4

(Forrás: SIPOS O. 1878. 31. p.)

Miután a megegyezés jogerőre emelkedett, lépéseket tettek a korábban Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez tartozó részekre kirótt építési

JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 2/1877. 1877. máj. 14.

336