Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
tekintélyes költsége az építési bizottságot arra ösztönözte, hogy a törvényhatóság által felveendő kölcsön ügyében mihamarabb lépéseket tegyen. A székházépítési bizottság 1877. január 22-én tartott ülésén döntött arról, hogy két bizottsági tagot megbíz a hitelfelvétel lehetőségének alaposabb megvizsgálásával. Egy hónappal később azonban az építési kölcsön előteremtésével megbízott tagok, Kövér Károly és Halassy Kázmér arról voltak kénytelenek tájékoztatni a testületet, hogy „a közben jött kormány krízis és pénzviszonyok miatt halasztást szenvedvén hivataluknak csak később felelhetnek meg”.143 A szükséges összegek előteremtésére a székházépítési bizottság több változatot is kidolgozott, ezek alapján a vármegye különböző részei más és más módon járulnának hozzá az építkezés tekintélyes kiadásaihoz. A megyeháza építési költségeinek a megyei részek közötti felosztásáról végül az 1877. március 19-i rendkívüli közgyűlés döntött. A székházépítés kiadásainak közös viseléséről a „Jász-Nagykun-Szolnok megyévé alakított egyes részek között előrebocsátott tanácskozások s megállapodások szerint a törvényhatóság külön érdekelt részeinek bizottsági tagjai által, közakarattal, minden felszólalás vagy ellenzés nélkül” született meg végül a megállapodás.144 Ennek értelmében a volt Jászkun Kerület e megyéhez csatolt jász és kun települései arra kötelezték magukat, hogy - az összeget „a törvényhatóság beleszólása nélkül aránylagosan maguk között fel is osztva” - a megyeháza költségeinek fedezetére 1877 végéig 30.000 forintot fizetnek be a székházépítési alap pénztárába. Ennek fejében a jászkun települések „teljes tulajdon s rendelkezési joggal átveszik a volt Jász-Kun kerületek, bárhol található ingó-ingatlan vagyonából őket illető jutalékot”, kivéve a megyei adminisztráció működtetéséhez szükséges hivatalos felszereléseket és bútorzatot, amelyek a közigazgatási rendszer kialakítása érdekében automatikusan az új törvényhatóság tulajdonába kerültek.145 A volt Jászkun Kerületekhez nem tartozott többi település az építési költség fennmaradó részét vállalta magára, mégpedig - annak érdekében, hogy az építkezés megkezdéséig 143 A székházépítési bizottság jegyzőkönyve. Szolnok, 1877. febr. 23-24. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 9. 99. Az idézetben említett kormánykrízist és pénzügyi nehézséget az váltotta ki, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök, miután az uralkodó - az osztrák pénzintézet vezetőinek hatására - elutasította az önálló magyar jegybank felállítására vonatkozó javaslatát, 1877. február 8-án benyújtotta lemondását. A bankkérdésben végül megállapodás született, „paritásos” alapon az Osztrák Nemzeti Bank átalakításával létrehozták a birodalom közös jegybankját, az Osztrák-Magyar Bankot, február 26-án pedig a király újból Tisza Kálmánnak adott miniszterelnöki megbízást. 144 JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 2/1877. 1877. márc. 19. 145 Uo. 334
