Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
A székházépítési bizottság és a megyei közigazgatás számára valószínűleg a legnagyobb gyakorlati nehézséget az építkezés költségeinek előteremtése jelentette. A végül elfogadott tervek szerint a megyeháza építési költségvetése eredetileg 210.000 forintról szólt, de az időközben még végrehajtott tervmódosítások miatt ez az összeg már az első pillanatban sem tűnt elegendőnek egy ilyen monumentális középület felépítésére. Ráadásul 1877 elején a szükséges forrásokból csupán a Szolnok városa által még 1876 tavaszán felajánlott, takarékkönyvek formájában átadott 30.000 forint állt rendelkezésre, a többi pénz adók és kölcsönök formájában - nehéz általános pénzügyi körülmények között - magának a vármegyének kellett előteremtenie.140 A megyeháza felépítésének szükségességéről már a törvényhatóság megalakulását rögzítő első közgyűlés döntött, de a megyeszékhellyel is rivalizáló, heterogén részekből egybekovácsolt Jász- Nagykun-Szolnok vármegye esetében az építkezés hatalmas összegeinek helyi előteremtése első pillanattól kezdve héraklészi feladatnak tűnt. Mivel a Szolnokon felépítendő megyeháza a különböző tradíciókkal és adottságokkal rendelkező új törvényhatóság egységességének szimbólumává is vált, a székház felépítéséhez szükséges pénzek előteremtése és a költségek közös vállalásának ügye a vármegyei közigazgatási rendszer főpróbájának is bizonyult. Az 1876. szeptember 4-i közgyűlési határozattal életre hívott székházépítési bizottság kapta feladatául - a megyeháza felépítésével kapcsolatos teendők részeként -, hogy „javaslatot készítsen az iránt, hogy [...] a szükséglendő költségek tekintetében miféle intézkedések lennének teendők”.141 A fedezet előteremtésére tehát már 1876 őszén születtek bizonyos elképzelések, de - Sipos Orbán szavai szerint - azok közül „életet azonban az akkor is általános pénzügyi nehézségek folytán egy sem nyerhetett” ,U1 A megyeháza felépítésének nyilvánvalóan „Az érdekelt részek között létrejött barátságos egyezség...” JNSZML Szolnok város képviselőtestület kgy. jkv. 1876. V-400. 38/1876. 1876. március 26. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 10/30 1876. szept. 4. SIPOS O. 1878. 29. p. Az alispán által jelzett általános pénzügyi nehézségek elsősorban a Monarchia pénzügyi rendszerének strukturális problémáiból adódtak. A birodalomban bankjegy-kibocsátási monopóliummal rendelkező Osztrák Nemzeti Bank által fenntartott párhuzamos valutarendszer ugyanis - az ezüst világpiaci árának alakulásával összefüggésben - a forint névértékű bankjegyek és az ezüst alapú érmék árfolyamának ingadozását és eltérését eredményezte. Az 1873-as bécsi tőzsdekrach után az elhúzódó hitelezési válság egyébként is forráshiányos időszakot eredményezett, így a hitelekhez való hozzájutás - nemcsak a vállalkozóknak, de a törvényhatóságok számára is - még az évtized végén is nehézségekbe ütközött. Mindez természetesen kihatással volt a megyeháza felépítéséhez szükséges források előteremtésére is. 333
