Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
Úgy tűnt, hogy 1877 nyarán a Pártos-féle tervet nyíltan támogató közmunka és közlekedési minisztérium, illetve a továbbra is a Benkó-féle tervet preferáló megye viszonya mélypontra került. A két terv közötti elvi jelentőségű különbségek közül a legfontosabb ütközési pontnak az épület homlokzata, a közgyűlési nagyterem és az istálló elhelyezése tűnt. A többhónapos huzavona, s „a tervek megállapítása feletti függő kérdések” viszont azzal a veszéllyel fenyegettek, hogy a megyeháza felépítése és átadása a tervezett határidőre végképp nem valósulhat meg. A székház nélküli, ideiglenes épületben működő új törvényhatóság mindennapi tevékenységét mindez rendkívül hátrányosan befolyásolhatta. A megyei közállapotok megszilárdítása és a közigazgatási rendszer működőképességének fenntartása az új megyeháza minél előbbi felépítését követelte. Ezért a székházépítési bizottság 1877. augusztus 5-én ismét ülést tartott, ahol új előterjesztést fogadtak el a megyeháza tervekkel kapcsolatban. A bizottság indítványait - pontonként tárgyalva valamennyi lényeges elemet - a megyei közgyűlés 1877. augusztus 6-i ülésén hagyta jóvá. A közgyűlés - élesen ellent mondva a közmunka és közlekedési miniszter ellenvetéseinek - határozottan kinyilvánította, hogy „ma sem változott a megye közönségének [...] azon nézete, hogy a rendelkezésre álló tervek közül a Benkó Károly építész által készített 1. szám alatti, mind a középületi jellegnek, mind pedig a megyei igazgatás által igényelt hivatalok célszerű elhelyezése, és összehangzó berendezés tekintetében inkább megfelel: következőleg a megye közönsége székházát továbbá is ezen tervezet szerint óhajtja felépíteni ”.67 A határozat - a közgyűlés döntésének alátámasztása érdekében - élesen kiállt a megye autonómiája mellett, s kifejezte azon meggyőződését, hogy „az 1870. 42. te. 3. §-ában68 szabályozott felsőbbi jóváhagyás egyáltalában nem érinti a megye közönségének azon jogát, hogy egy - a célnak különben megfelelő - székház részletes építkezési tervezetének, mint kiválóan házi kérdésnek megállapítása tekintetében szabadon intézkedhetik, következőleg a megye közönsége ma is azon nézetben van, hogy [...] a megyei autonom jogok közé tartozik annak kizárólagos elhatározása, hogy a rendelkezésre álló tervezetek közül melyik építtessék ki. ”.69 Azt azonban kiküldöttjei útján az előterjesztést megfogalmazó Uo. A köztörvényhatóságokról szóló 1870. évi 42. te. szabályozta a vármegyék és egyéb törvényhatóságok hatáskörét. A közgyűlés által citált törvényrész a megyék számára jelentős belső autonómiát biztosított. 1870. évi XLII. törvénycikk a köztörvényhatóságok rendezéséről. Forrás: CompLex Kiadó Kft. 1000 év törvényei internetes adatbázis. Online változat. http://www. 1000ev.hu/index.php (Letöltés dátuma: 2010. jan. 29.) JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 2/1877. 1877. aug. 6. 316
