Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
A pályázati eljárás első fordulójának lezárása, vagyis az építési bizottság 1877. január 22-i ülése, amely csupán a véleményező bizottság ítélete alapján a pályázat végeredményét mondta ki, új fejezetet nyitott a megyeházatervek történetében. Ezen az összejövetelen ugyanis arról is határoztak, hogy „a pályaművek s azok költségvetései a székház mikénti felépítéséhez további támpontokat szolgáltatván” egy hónappal későbbre, február 23-ára ismét összehívják a testületet, mivel „kivitelre változatlanul elfogadhatónak ajánlott pályaművek nem találtattak”?* Valószínűleg a pályázati eljárás megindítása után és a pályaművek benyújtása közben merült fel új szempontként, hogy az épület jobb elhelyezése, az alapterület bővítése érdekében a megyeszékhely által felajánlott Zöldfa vendéglő telke mellett fekvő, nyugatra eső utcát és a telektől a híd irányába, keletre eső „Krausz és Medgyesy-féle” (sic!) két portát is megszerezzék a székházépítés céljából.39 E változtatást, amely nemcsak a megyeháza mérete, utcafronti elhelyezkedése, hanem a Fő utca és az egész városkép szempontjából is meghatározónak bizonyult, valószínűleg a bizottságban is helyet foglaló szolnoki polgármester, id. Scheftsik István javasolta. Az indítványt a bizottság „a meghívott szakértőkkel beható tanulmányozása alá vévén, meggyőződött arról, hogy egy hosszú időre építendő megyei székház, mind a helyiségek czélszerű elhelyezése, mind az egészség, mind a város emelése, és egyéb tekintetből a telek megbővítése szükséges”, hiszen az újdonsült megyeszékhelytől kapott telken csak „megszorítással és így hátrányosan, [...] a kitűzött célnak kárára” lenne felépíthető a vármegye új épülete.40 Ezért a Zöldfa vendéglő telke mellett lévő A „legszükségesebbekre leszállíttatott tervezet” SIPOS O. 1878. 14. p. A Krausz és Megyes-féle telkek megye általi megvásárlását Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közgyűlése 1877. március 19-i határozatával, míg a belügyminiszter 16071. sz. leiratával hagyta jóvá. (JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 2/1877. 1877. márc. 19.) A tér és utcafront felé néző Krausz-féle telek 7.000 forintért, míg a Tisza felé eső Megyes-féle porta 5.300 forintért cserélt gazdát, a magántulajdonban lévő porták „örök adásvételi szerződéseit” 1877. július 1-jén és szeptemberében 21-én írták alá a megye és a város vezetői, illetve a tulajdonosok. Örök adásvételi szerződés Megyes Péter és Sipos Orbán között. Szolnok, 1877. szept. 21., ill. Örök adásvételi szerződés Krausz Ignátz és Sipos Orbán között. Szolnok, 1877. júl. 1. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 2. 11. Vö.: FÜLÖP Tamás: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász- Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876-1878 között. I. rész In.: ZOUNUK 24. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. (Szerk.: Fülöp Tamás) Szolnok, 2009. 139-184. p. A székházépítési bizottság jegyzőkönyve. Szolnok, 1877. febr. 23-24. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 9. 99. 307
