Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész

Egy „lehetőleg egyemeletes, takarékos, de ízletes épületi tervezet” megalkotása

Az új megyeháza megépíttetésére létrehozott, Sipos Orbán alispán vezetésével működő „székházépítési bizottság” 1876. október 7-én tartott ülésén határozta meg „az építendő székház helységeinek számára, minőségére, valamint annak külső és belső beosztására vonatkozó kérdéseket”, majd ezek alapján fogalmazta meg a tervpályázatokkal kapcsolatos általános és részletes feltételeket.5 A bizottság a pályázati kiírás alapján a pályázóktól egy „lehetőleg egyemeletes, takarékos, de Ízletes [értsd: ízléses] épületi tervezet” megalkotását kérte, amelyhez a pályázóknak pince, földszinti és emeleti épület-alaprajzokat, hossz- és keresztmetszet-, valamint homlokzati rajzokat, továbbá részletes költségvetési terveket kellett mellékelniük. Az általános pályázati feltételek alapján az építési bizottság - a Szolnok város által adományozott telken - egy olyan megyeházát képzelt el, amely „egyszerű díszes stylben”, egyemeletes formában, kő talapzattal, palatetővel fedve, négy láb széles járdákkal körbevéve, a törvényhatóság mindennapi tevékenységét szolgáló udvari melléképületekkel ellátva biztosítja a vármegye hivatalainak hosszú távú működését.6 A kiírás alapján a megépülő főépületben kapna helyet a közgyűlés és a megyei közigazgatás valamennyi hivatala, összesen 668 négyszögöl alap területen. Az elvárások szerint az emeletre kétoldali feljárást biztosító, trieszti fehér mészkőből épített grandiózus főlépcső vezetne fel, oldalról pedig csigalépcsők biztosítanák a feljutást a közgyűlési teremhez, illetve a fő- és alispáni hivatalokhoz. Az emeleti részen kapna helyet a megyei közgyűlés karzatos, 500 főt befogadni képes, 60 négyszögöles nagyterme és kistermei, a főispáni, alispáni, a jegyzői hivatal irodái, a hozzá kapcsolódó lakások, valamint a megyevezetés hivatalos ügyeinek irodái. A kiírási feltételek szerint a Szolnokon általában csak kevesebb időt töltő főispán számára 32 négyszögöles, míg a megyei közigazgatás kulcsfigurájának számító alispán részére a hivatalos helyiséggel és lakással együtt közel 120 négyszögöles épületrészt kívántak kialakítani. Az elképzelések szerint a megyeházi épület földszintjén kerülnének elhelyezésre a közigazgatási hivatalok, a

számvevőszék, a vármegyei pénztárnok, az árvaszék, a 40 négyszögöles területtel rendelkező vármegyei levéltár, az iktató, a megyei mérnöki irodák, az ügyészség, a megyei orvos, az adóhivatal, a tanfelügyelőség, valamint a

SIPOS Orbán: Jász-Nagykun-Szolnokmegye közönségéhez jelentése Sipos Orbán megyei alispánnak az új székház építése lefolyásáról. Szolnok, 1878. 3. p. JNSZML KL-es ir. I- 646/1879.

Uo. 3-7. p.

292