Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - CSŐKE TIBOR: Ipolyi Amold törökszentmiklósi évei, különös tekintettel Mátyás király korvinái megtalálására
várba, hogy megtekintsék Mátyás király könyvtárát, de ez senkinek sem sikerült. így maradtak a találgatások, legendák a könyvtár nagyságáról, állapotáról, ill. hollétéről évszázadokon át. „Mátyás király Stambulba vitt hires könyvtára maradványainak fölfödözése és visszaszerzése a magyar tudomány lelkesebb búvárainak nemzedékről nemzedékre szóló régi hagyományát képezte”.46 A Bibliotheca Corviniana sorsát, mivel a török Budára bevonulása után senki sem láthatta, misztikus találgatások, rejtélyek övezték. Évszázadokon át elméletek születtek arról, hogy mi lett a könyvek sorsa, s időnként felröppent a gondolat, hogy a török magával vitte Konstantinápolyba. A szavakat azonban tettek soha nem követték: senki nem indult útnak, nem próbálta a töröktől visszaszerezni Mátyás király híres könyvtárának köteteit, maradványait. Ennek lehetősége 1862-ben jött el. Ekkor Kubinyi Ferenc, Henszlmann Imre és a törökszentmiklósi plébános, Ipolyi Arnold vágott neki a konstantinápolyi utazásnak. Céljuk a korvinák megtalálása volt. A konstantinápolyi felfedezés 1862-ben tehát ismét felmerült a gondolat, hogy a korvinák maradványainak feltételezett helyén, a török szultán valamelyik palotájában, Konstantinápolyban kell keresni az odahurcolt könyveket. A korábbi próbálkozások megmaradtak a szóbeszéd szintjén. Jóllehet, csak úgy odaállítani egy hatalmas birodalom fővárosába, az uralkodó palotájába - jöttünk, hogy elvigyük Mátyás király könyvtárának elhurcolt korvináit - szinte őrült, lehetetlen próbálkozásnak tűnt. „Görög fanarióták, kik a török icsoglánokkal érintkeztek, beszélték, hogy a kubbe Altiban, a kincstárban, azon teremen túl, hol a próféta ereklyéi őriztetnek, egy szeglet-szobában nagy mennyiségű könyv hever, de oda keresztény nem juthat semmi áron, mert az ereklye-terem padlóját csak a hívők lába taposhatja, hitetlennek tilos a bemenet. Ezen hír egész Európában el volt terjedve. ”47 Ipolyi Arnold 1862-ben tehát Henszlmann Imrével és Kubinyi Ferenccel Konstantinápolyba utazott, hogy Mátyás király világhírű könyvtára, a Bibliotheca Corviniana elveszettnek hitt corvináit - amelyeket a feltételezések szerint a törökök vitték magukkal - megtalálja. Bartakovics érsek többek IPOLYI Arnold: gr. Prokesch-Osten Antal emlékezete és Mátyás király könyvtára maradványainak fölfedezése. Bp. 1878. 39. p. PULSZKY Ferencz: A Corvina maradványai. In: Magyar Könyvszemle, 1877. 3-4. szám. 145. p. 261
