Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - PAPP IZABELLA: Egy görög származású országgyűlési képviselő Túrkevén 1849-ben
Siklós vára ugyancsak nagy hatással van rá, Szigetvár várából pedig, Zrinyi hősiességére emlékezve, egy szöget visz magával emlékül. A leghosszabb bejegyzés Berzsenyi niklai házánál és a sírjánál tett látogatásáról került a naplójába. Megilletődve lép be a nagy költő házába, kertjébe, s nagy kitüntetésnek érzi, hogy fiától egy Berzsenyi által írott levelet kap ajándékba. Fájlalja, hogy a költő elhanyagolt sírját nem jelzi semmi. „Sírjára ültem a nagy költőnek, s könnyes szemekkel merengtem a távol Badacsonyra. Gondolatomon átnyilallott a fájdalom: mert míg e kopár sír sok keserű emléket költött fel bennem, Horácerejű szózata a magyarokhoz a hon jelenét tüntették fel előttem. Oh, tán múltunk bűneiért szenvedjük ez átkot; a romlásnak indult magyar népnek tán még sokáig keilend szenvednie, míg egykor ránk virrad a nemzetnagyság reggele?,m Útja során figyeli a tájegységeken az emberek beszédmódját, feljegyzi a számára szokatlan tájszavakat is. „E vidéken, leginkább Baranyában, különös és sajátszerű tájbeszéd uralkodik. Itt a nép a jelen mód harmadik esetében mindig i- t mond, p. o. halli = hallja; akari = akarja. így maga helyett magi, urok helyett úrik; husik = húsok. „Kétszer Dávid leszek”, megrészegedem, „nincs jó módom ”, nincs egészségem. ” „Vasasi szekeresünk beszédmódja sajátságos. „Meddig szándékoznak még magik? = magok. Kopiszta = káposzta. ”.14 Ugyancsak jelentős az a figyelem, melyet a különböző vidék lányai, asszonyai iránt tanúsít. A baranyai hölgyekről a következőket olvashatjuk: „Soha oly szép és annyi szép „polgár” leányt nem láttam, mint itt. És e szép leányok mind baranyaiak, mind magyarok, mind magyarhitűek. ”.75 Feljegyzéseiben igen sok, útjukba eső településhez egy-egy női név kapcsolódik. Sümegen például: „Az estét a bírónál töltők, hol egy gyönyörű leányka, Horváth Emile zongorázott gyönyörűen. ”.76 „Azzal biztattak, hogy Csokonyán, melynek protestáns vallású népe fajra, eredetre albániai, sok szép nőre akadandunk, kik e vidéken legszebbeknek tartatnak. ”77 „Lovrin, csinos falu, szép lányok, undok haj- és ruhaviselet. ”78 Uo. 16-17. p. Uo. 9. p. Uo. 14. p. Uo. 2. p. Uo. 6. p. Uo. 22. p. 225
