Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második horimentő hadjárata és az első szolnoki ütközet (1849. január 2.-január 26.) I. rész
éjszakról levonuló sereg ellenébe fordulni, és azt Böszörmény táján feltartóztatni”.147 Répásy ugyanis - akárcsak a magyar politikai és katonai vezetés többi tagja is - egyelőre joggal tarthatott attól, hogy a január 4-én Kassánál Mészáros északi mozgó hadtestét legyőző Schlik-hadtest nem áll meg, nem dél felé nyomul tovább, s ez esetben az északi mozgó hadtest képtelen lesz őt feltartóztatni. Január 12-én Debrecenben el is terjedt a hír, hogy Schlik csapatai már Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon vannak.148 (Az aggodalom alaptalan volt. Egyrészt, Schlik egyelőre nem mozdult el Kassa környékéről; másrészt, az északi mozgó hadtestet időközben a még Pestről küldött csapatok révén annyira megerősödött, hogy képessé vált a Bodrog vagy a Tisza vonalának védelmére.) Nem tudni, hogy Perczelnek a cs. kir. csapatok Kecskemét felé nyomulásáról szóló hírei honnan származtak, de tény, hogy Halasi Kázmér még 14-én és 15- én is arról tájékoztatta Békés megye egyik kiküldöttjét, hogy a kecskeméti ellenség Nagyvárad felé igyekszik és a cibakházi átkelőt veszélyezteti.149 Répásy tehát gyakorlatilag elvonult a Debrecen felé igyekvő Perczel útjából. Ám valószínűleg mégsem szándékozott szolgaian követni Perczel intencióit. Ezért vagy még aznap vagy másnap, január 15-én Debrecenbe utazott, s ott személyesen tájékozódott az általános katonai helyzetről; s talán volt némi szerepe abban, hogy Perczel januárl5-én támadási parancsot kapott.150 Perczel január 14-én Törökszentmiklósról Kisújszállásra vonult seregével.151 Mint láttuk, a január 13-án Répásyhoz intézett levelében sejtelmes utalást tett a „Görgei táborában történőkről” kapott újabb tudósításokra, mint Répásy - OHB, Nádudvar, 1849. jan. 14. MOL OHB 1849:614. A hír Degenfeld Imre gróf, Szabolcs megyei főispán aznap Tégláson kelt leveléből származott, s Kossuth, valamint Vetter Antal még aznap tudatta Klapka György ezredessel. Az iratokat közli DÉR D.-HAJAGOS J.-HERMANN. R. 2004. 57. és 64. p.; ld. még GYULAY L. 2003. II. köt. 258-259. p.; HUNFALVY P. 1986. 151. és 376. p.; Az aggodalomra ld. még MÉSZÁROS L. 1867. II. köt. 10. p. Ld. erre Kollár János 1849. jan. 14-én este fél 11-kor és január 15-én hajnalban Kisújszálláson kel jelentéseit, közli őket Oláh György, 1892. II. köt. 174-176. p. Kollárt Csala Gergely mezőtúri főbíró jan. 20-án tájékoztatta arról, hogy a cs. kir. csapatok Nagykőrösön és Kecskeméten át Cibakháza felé történt előnyomulásáról szóló hír teljesen megalapozatlan. Uo. 176-177. p. A jan. 14-i karcagi jelentés hátoldalán ugyanis ez olvasható: „Személyes megjelenés alkalmával értesíttetvén a Tábornok úr, ad acta” MÓL OHB 1849:475. A január 15-i debreceni tartózkodását valószínűsíti az, hogy aznapról egyetlen jelentése sem ismert. LÁSZLÓ K. 2001. 23. p. 193
