Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - BOTKA JÁNOS: Kunok-jászok katonáskodása és bandériumi hagyományai

I. A népcsoporti jogok és a katonai szolgálat kapcsolata a kunok és jászok redemptio előtti történetében

Történetírásunk sohasem vitatta, hogy 1848-ig a magyar társadalom fejlődésmenetét alapvetően a nemesség és a jobbágyság határozta meg. A jogilag élesen elhatárolódó két társadalmi csoport közé azonban beépültek olyan népi tömbök, csoportok, amelyeket a szakirodalom utólag - igen találóan - átmeneti rétegeknek nevezett el (pl. székelyek, jászkunok, hajdúk, vitézlő rend, határőrvidéki katonaság), akikről viszont már az országos históriai összegzések során kevés, vagy igen kevés szó esett. Pedig szerepük bizonyos periódusokban jelentős volt, akár meghatározó is, mert társadalmi státusuk fejében katonai szolgálatokat teljesítettek. A politikai erők harcában azonban nem a társadalmi helyzetük volt a döntő elem, hanem kardjuk, fegyverük ereje. Társadalmi jogállásukat (szabadalmaikat) hosszabb távon nehezen tudták tartani, történelmük nagy részét a kiváltságok védelmezéséért folytatott harc töltötte ki. Az örökös küzdelem morzsolta erejüket. Közülük nem mind érte meg a rendi világ végét.

Hasonló volt a kunok és jászok történeti pályája is. Ismert, hogy a magyarság nem állított teljesíthetetlen akadályokat betelepedésük és beilleszkedésük elé, s hogy a két népcsoport „kebelbe fogadása” mégis küzdelmes volt, számos körülménytől nehezítve. Először is meg kellett győzni a „többi országlakót” erényeikről, az ország törvényeihez, rendjéhez történő alkalmazkodásukról. S ami még nehezebb volt: „le kellett győzni önmagukat”, hogy valóban képesek legyenek élni a kapott lehetőségekkel, s hogy valóságos otthonra találjanak a Duna-Tisza-Zagyva mentén. 1246 táján a Magyarországon megtelepedő kunok és a velük érkezett, majd a mai Jászságban otthonra lelő jász csoportok3 a társadalmi fejlődésnek körülbelül

Kiss Z. Géza (Pécs) Simonffy Emil (Szekszárd) Kormos László (Debrecen)

Soós Imre (Eger)

Kutatói szemmel: Rendkívül dicséretes, hogy a megyei levéltár új vezetése az utóbbi évben elkészíttette az intézmény eddigi kiadványainak digitális változatát, lényegesen megnövelve a kutathatóság mértékét. Jól látható az is, hogy nyitottabb-elérhetőbb lett az intézmény a diákok, az idősebb érdeklődők és a különböző önszerveződő szervezetek számára is. Említendők azok a bátor kezdeményezések is, amelyeket a legkülönbözőbb kutatóhelyekkel, oktatási és társintézményekkel való kapcsolatok erősítése érdekében tesz a levéltár.

Bizonyosan ezek a körülmények segíteni tudják a Zounuk további útját is. Erős hitet, kitartó munkát és szép eredményeket kívánok a megyei archívum minden munkatársának!

SELMECZI László: A jászok betelepedése Magyarországra. In: Jászkunság kutatása 2005. (szerk. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet). Kiskunfélegyháza, 2005. 27-60. p. Idézett rész: 48-56. p.

12