Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: A Karajános-gáttól a hortobágyi vasúti hídig (Tájtörténeti áttekintés)
Magyarszállás, ma Magyarka Első említését egy Hegyesborral kapcsolatos, 1406. május 7-én keltezett iratból ismerjük. Ebben az érintett birtokosok azt foglalták írásba, hogy Hegyesbor falubirtok déli, Magyarszállás felé eső fele részét Karcag nevezetű János fiai, László és Péter, valamint testvérei Gergely és Imre hetven forintért zálogba adták/vették.38 A jobbára mocsaras határú kis település a 15. század folyamán elnéptelenedett, mert a Pöstyéni Gergely-féle jegyzékben már Magyartelek néven, a kolbászszéki kunok által elfoglalt puszták között találjuk.39 A kolbászszékiek a püspökségi tiltakozás ellenére is birtokba vették és benépesítették a falut, s azt az 1554. évi egri összeírásban már újból Magyarszállásként és a kunok lakta szék részeként vették nyilvántartásba. Talán vitatott hovatartozása miatt érték atrocitások a 16. század közepén, amikor „a zavaros időkben”, - vagyis Fráter György halála és a térség Ferdinánd kezébe adása idején - Ártándy Kelemen apródjai és Nadányi Pál emberei is megritkították a falusiak szelíd daru állományát, de az említett madarak a töröknek is megtetszettek, mert Szolnok megszállásakor, 1552-ben, hat darut ők is eloroztak.40 A 16. századi magyar és török összeírásokkal a tizenöt éves háború elejéig tudjuk igazolni Magyarszállás fennállását. A falu, amely a legkisebb a Karcag környéki települések között, 1552-től kétfelé, magyar és török részre is adózott. Eger várához búzát, árpát, vajat és sajtot, készpénzt adott s 12 akó egri bort volt köteles kimérni. Az 1571. évi török defterben a szolnoki náhijéhez tartozó faluként tüntették fel. A defter szerint ekkor 28 háztulajdonos gazda lakta, s a falunak temploma is volt. Az 1591-92. évi defter szerint már csak 19 család lakta, akiknek gazdaságait évi 12.100 akcse, vagyis mintegy 200 fr. megfizetésére találták alkalmasnak. A tizenöt éves háború első éveiben már nincsen hír Magyarszállásról, és nem is épült újjá többé.41 Területe leginkább az állattenyésztésre volt alkalmas, ezt igazolja, hogy a 16. század végén a Karcag környéki települések között - Karcagújszállás után - itt számolták fel a legnagyobb összegű illetéket a juhok után. Határát 1626-tól kezdve az újratelepült nagykun községek vették bérbe a nádori hivataltól, a többi puszta település határával együtt.42 A karcagiak gazdálkodtak rajta 1699-ben is, amikor a kamarai összeírok felmérték a nagykunsági falvakat és pusztákat. Magyarka pusztáról azt jegyezték fel, hogy a falu réges-rég elpusztult. Határa keleti irányban, a faluhelyhez félórányi távolságra Hegyesborral, délen 38 BENEDEK Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye történetéből 1326-1524. In: Zounuk 14. Szolnok, 1999. 248. p. 39 Lásd: 28. sz. jegyzet 40 TAKÁTS Sándor: Rajzok a török világból. 111. köt. Bp.[ 1917] 89. p. 41 ÁGOSTON G.1988. 249. p.; GYÁRFÁS I. 4. köt. 61. p.; GYÖRFFY L. 1956. 27. p. 42 ELEK György: „... tsak bújdosás volt életünk... ”: Karcag város és a Nagykunság a 17. században és a Rákóczi-szabadságharc idején. Karcag, 2004. 60. p. 63
