Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szárazmalmok történetéhez
alárendelt megbízott, amely tisztség azonos volt a malombíróéval.(A jászberényihez hasonlóan közösen bírta török és magyar pl. a tatai malmot.) A közös birtoklás és a malombíró alkalmazása hasonló lehetett a szárazmalmok esetében is. A szárazmalmok jelentőségét támasztják alá azok a levelek, amelyek fordítását Hegyi Klára közli. 1677-ben a török Oszmán bég, Murád szpáhi és Oszmán szpáhi tímár birtokként kapták Mihálytelek (Jásztelek) Csege(?) nevű pusztáját és a rajta lévő Takács András nevű malmot. A puszta és a malom állítólag Berény tulajdonában volt. Az új birtokosok adót követeltek a malom után. A herényiek viszont azt állították, hogy ilyen nevű malmot nem ismernek. A panasz a hatvani kádihoz és az egri pasához is eljutott. Vizsgálat indult, amelynek során az új török birtokosok nem tudták bizonyítani a malom létezését sem. A herényiek képviselői megesküdtek, hogy bár legalább 70 esztendeje itt élnek Takács András malmáról soha nem hallottak. Ezután bírósági végzés tiltotta meg az új tulajdonosoknak, hogy továbbra is zaklassák a herényieket.16 A levélből első olvasásra az tűnik ki, hogy önkényesen kivetett adóról van szó. Miért kellene fizetni olyan puszta és malom után amely nem is létezik, és az új tulajdonos sem tudja bebizonyítani, hogy hol található. Csakhogy a puszta és a malom nevét a török nem tudhatta, azt feltehetően egy korábbi adománylevél alapján írták le. Ennek alapján pedig az is feltételezhető, hogy valamikor létezett egy Takács András által birtokolt (vagy üzemeltetett) szárazmalom, amely azonban 1677-re elpusztult. Ha így lenne, akkor ez a megye területén működő szárazmalomról szóló legkorábbi peres ügy. Szárazmalmok a 18-19. században A török kiűzését szolgáló hadjáratok és a Rákóczi szabadságharc hadműveletei következtében a települések - és velük együtt a malmok - nagy része is elpusztult. A legnagyobb épségben maradt területen a Jászságban a 18. század elején még jelentős számú vizimalomról, szárazmalomról emlékeznek meg az összeírások. A Kamara a Jászkunság gazdasági erejének számbavételére Franz Christoph Johann Pentz egri kamarai prefektust küldte ki. Pentz 1699-ben készítette el az összeírást és a vele kapcsolatos leírást a Jászságról. Ebben említi, hogy Berényben a vízimalom mellett működik még 2 szárazmalom. Apátin 2 szárazmalmot és 1 magánmalmot emlit. Az utóbbinál javasolja is, hogy több 16 HEGYI Klára: Jászberény török levelei. Szolnok, 1988. 157-158. p. Szolnok Megyei Levéltári Füzetek 11. 25
