Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szárazmalmok történetéhez
malmot lehetne felállítani, mivel a település a malomvámot más helyiségekbe viszi.17 A török kiűzését követően módosult a megye településszerkezete. Tiszavarsány a hajdani híres mezőváros elpusztult, a szó teljes értelmében pusztává vált. Fegyvernek teljesen elnéptelenedett, és később telepítik újjá. Elpusztultak a Karcag környéki falvak is, pl. Kolbászszállás, Bocsa, majd Karcagnak adták át a vezető szerepet. 1714-ben a Jászkunságban még meglehetősen kevés a szárazmalmok száma. Apátin még mindig csak 2, ugyanennyi Karcagon is. Madarason, Kunhegyesen és Túrkevén pedig csak 1-1 szárazmalom őröl a lakosok részére. Az igazi gazdasági fejlődés azonban a megye gazdasági életében III. Károly és az őt követő Mária Terézia uralkodása alatt következik be. 1747-ben a Külső-szolnoki részen Szolnok, Mezőtúr és Szentmiklós rendelkezik a legtöbb szárazmalommal. Szolnokon hat szárazmalom kövei forognak, pedig itt a Kamara is felállított a Zagyván 1 vízimalmot, a Tiszán pedig hajómalmok kelepeinek. Mezőtúron még ennél is több, 8 szárazmalom őröl, a Berettyón pedig 1 vízimalom. Szentmiklós, amely távol fekszik az élővíztől csak 4 szárazmalmára támaszkodhat. A jászkun részeken 1750-ben még nem Karcagon van a legtöbb malom, hanem Kisújszálláson, Madarason és Túrkevén. Ez utóbbi településeken 4-4 szárazmalom kövei forognak, Karcagon azonban számuk még csak 3, Kunszentmártonban szintén 3 dolgozik, Kunhegyesen 2, Ladányon 1. A malomipar nagyobb arányú fejlődésében a Nagykunságban az élő víz hiánya is hátránynak mutatkozik, ezért nő meg a század végére ugrásszerűen a szárazmalmok száma. Berényben adataink vannak a 3 vízimalom folyamatos működéséről, mellettük nem is nagyon említik a szárazmalmokat.18 Ellenben Karcagon az I. katonai felmérés szerint már legalább 12 szárazmalom dolgozik. A 18. század közepén már szinte a megye minden helységében működött malom. A Jászságban jelentős számú vízimalom őrölte a gabonát, a szárazmalmok jelentősége inkább a Zagyvától távol fekvő településeken (Apáti, Kisér, Ladány) volt meghatározó. A Nagykunságban egyértelműen a szárazmalmok aránya a nagyobb, ugyanakkor a Tisza mellett fekvő településeken és Szolnokon már hajómalmok is végezték a gabona őrlését. 17 CSEH Géza: A Jászság leírása az 1699. évi Pentz-féle összeírásban. In: Zounuk 10. Szolnok. 1995. 18 Ez természetesen nem jelenti a szárazmalmok jelentőségének csökkenését, éppen a napóleoni háborúk idején készített összeírás (JNSZML JKK ir. 1809. Fasc. 2. No. 444.) mutatja, hogy amikor a településen működő összes gabonaőrlő szerkezetet számba vették, Berényben több volt a szárazmalmok köveinek száma, mint a vízimalmoké. A Jászság többi helységében (kivétel Apáti, Ladány, Kisér) megmaradt a vízimalmok nagyobb őrlőteljesítménye, a szárazmalmok csak kiegészítő tevékenységet játszottak. 26
