Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: Szolnok iparosítása és az első ötéves tervidőszak (1950–1954)
újabb, 1954. március 26-án írott levelében szóvá is tett és továbbra is várták a miniszter mielőbbi válaszát a felvetett problémákra.86 A fenti levelezések bizonyítják, hogy egyrészt a megyei vezetés még mindig bízott az ötéves terv első szakaszához hasonlatos gyors és radikális beruházási politikában, másrészt pedig látható a kérdésekre adott válaszok elmaradásával, hogy minisztériumi szinten is volt tennivaló bőven, és nem az volt a legfontosabb, hogy az ekkor már illuzórikusnak tűnő Szolnok megyei kérvényekkel foglalkozzanak. Az első ötéves tervidőszak értékelése Az OT Területi Tervezési Főosztálya 1954. augusztus 31-én készítette el a - még teljesen be nem fejezett - ötéves tervidőszak értékelését „Az első ötéves terv területi értékelése” címmel. A jelentés éles önkritikával és őszinteséggel számolt be az előző esztendők során a magyar gazdaságban végbement folyamatokról. Leírták többek között, hogy a tervben Budapest ipari súlyának célkitűzésként megfogalmazott csökkenése helyett, annak további növekedése következett be és a két iparilag legelmaradottabb régió, az Alföld és a Dél- Dunántúl ipari súlya lényegesen nem változott. Kiderült, hogy az iparosításra kijelölt települések alig felében történt valódi ipartelepítés. Szolnok megyében az öt kiemelt, „első osztályúnak” minősített település közül csak kettő kapott lényeges ipari beruházásokat (Szolnok, Jászberény), míg másik három gyakorlatilag elesett a beígért fejlesztésektől (Karcag, Mezőtúr, Túrkeve): igaz, Túrkevét eleve nem mint iparosítandó települést emelték ki. Az 1953-as adatokkal dolgozó jelentés szerint Szolnok megye - az iparban dolgozók létszámát tekintve - csak a 14. helyen szerepelt a megyék rangsorában. Szolnok megyében az országos adatokhoz képest az élelmiszeriparnak volt a legnagyobb súlya (az egész ágazat 3,4%-ával), második helyen az építőanyag-ipar állt (2,1 %), majd a könnyűipar (1,7 %), a gépipar (1,6 %), és a vegyipar következett (1,2 %). Bányászat, villamos energia ipar és kohászat nem volt a megyében. Ezekkel az adatokkal Magyarország összes ipari dolgozójának az 1,5%-a tartozott a megyéhez.87 A KSH Szolnok Megyei Igazgatóságának jelentése alapján az I. ötéves tervidőszak letelte után, 1955. július hónapban a megyében 15 minisztériumi 86 Uo. 40-42. p. Dávid Ferenc, az MDP Szolnok megyei titkárának levelei Kiss Árpád könnyűipari miniszter felé. 33/1/656/6. sz.; 33/1/197/1. sz. 87 MOL OT TŰK. XIX-A-16b. I sz.: 0049/VI/54. Összes ipari dolgozók iparcsoportok és megyék szerint c. táblázat. 222
