Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: Szolnok iparosítása és az első ötéves tervidőszak (1950–1954)
ipari vállalat működött.88 Ide tartozott a Téglagyári Egyesülés, a Malomipari Egyesülés, az Üveggyár és a Hántolómalom (mindkettő Karcag), az Aprítógépgyár (Jászberény), a Mezőgazdasági Gépgyár és a Baromfifeldolgozó (mindkettő Törökszentmiklós), a Tisza Cipőgyár (Marfű), a Tisza Bútorgyár, a Papírgyár, a Tejipari Vállalat, a Cukorgyár, a TVM, a MÁV Járműjavító Vállalat és a Mezőgazdasági Gépjavító (valamennyi Szolnokon). Ezen ipartelepek közül az I. ötéves tervidőszakban született hét (Hántolómalom, Aprítógépgyár, Tisza Bútorgyár, Tejipari Vállalat, TVM, Mezőgazdasági Gépjavító, Fémnyomó- és Lemezárugyár), míg másik két vállalatot már meglévő téglagyárak és malmok összevonásával és részben korszerűsítésével hoztak létre (Malomipari Egyesülés, Téglagyári Egyesülés). Látható, hogy a legfontosabb minisztériumi ipari vállalatok közül hét volt Szolnokon, ezen belül pedig négyet alapítottak az I. ötéves tervidőszak során (Tisza Bútorgyár, Tejipari Vállalat, Mezőgazdasági Gépjavító, TVM).89 A KSH Szolnok Megyei Igazgatóságának hivatalos statisztikájában ezek közül kiemelték a 10 országos viszonylatban is legfontosabbnak tartott vállalatot: ezekben 1955-ben összesen 9610 fő munkás és alkalmazott dolgozott. Vállalatonként: Téglagyári Egyesülés (937 fő), TVM (323 fő), Aprítógépgyár (537 fő), Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár (570 fő), Szolnoki MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat (2403 fő), Tisza Cipőgyár (2239 fő), Szolnoki Papírgyár (608 fő), Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat (269 fő), Szolnoki Cukorgyár (875 fő), Szolnok Megyei Malomipari Egyesülés (851 fő).90 A fontosabb állami helyi ipari vállalatok között összesen 18 vállalatot soroltak fel, ahol 1955-ben 2698 fő munkás és alkalmazott dolgozott. Ezek közül Szolnok városában működött a Szolnoki Vasipari Vállalat (212 dolgozó), a Szolnoki Nyomda Vállalat (63 dolgozó), a Szolnoki Ruházati Vállalat (142 dolgozó), a Szolnoki Építőipari és Javító Vállalat (277 dolgozó) és a Szolnoki Szikvíz és Műjéggyártó Vállalat (39 dolgozó). A megye szocialista iparában összesen 12.308 fő munkás és alkalmazott dolgozott 1955-ben.91 88 A megye egyik legtöbb munkást, mintegy 2 ezer főt foglalkoztató új nagyüzemét, a Jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyárat a korábbiakhoz hasonlóan ebben a statisztikában sem tüntették fel név szerint. Egy másik fontos kérdésről. A korabeli szakzsargon az ipart alapvetően két nagy csoportra bontotta: szocialista iparra és magániparra. Politikai okokból nyilván az első csoport volt a sokkal fontosabb, amelyen belül újabb három részt különböztettek meg: a minisztériumi ipart (az egyes minisztériumok által irányított legfontosabb vállalatokkal), a helyi ipart (nem országos jelentőségű vállalatok) és a szövetkezeti ipart (kisipari termelő szövetkezetek). 89 JNSZML 39-2-170. ő.e. 35. p. Minisztériumi ipari vállalatok befejezett és teljes termelése 1955. július hónapban. 90 Szolnok megye fontosabb statisztikai anyagai 1956. 56-59. p. KSH Szolnok Megyei Igazgatósága. Szolnok, 1957. 91 Uo. 223
