Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: Szolnok iparosítása és az első ötéves tervidőszak (1950–1954)
- 60 KW-os Szolnok-Békéscsaba távvezeték befejezése 1953-ra (12 millió Ft)- 120 KW-os Mátra-Szolnok távvezeték átépítése, jászberényi leágazással (8,5 millió Ft).72 Az 1953-as év elején Dávid Ferenc, a Szolnok Megyei Pártbizottság titkára levelet intézett Vas Zoltánhoz, amelyben azt tudakolta, előreláthatólag mi valósulhat meg a megyére vonatkozó 1953-as tervekből. Az OT elnökének válaszként 1953. január 20-án írott válaszleveléből kiderül, hogy már ekkor sok minden bizonytalanná vált a nagyszabású tervekkel kapcsolatban. A Dávid Ferenc levelében említett 400 lakás helyett is csak 80 lakásra tudtak beruházási hitelt előirányozni, viszont megígérték, hogy a Helyi Ipar Minisztériuma részére az addigiaknál nagyobb összegű beruházási hitelt biztosítanak, amelyből Szolnok is részesedni fog. Szintén nem támogatta az OT a cserkeszőlői melegvíz-forrás ipari hasznosítását (só és jód kinyerését), amely eljárást nem látták gazdaságosnak. Az itteni gyógyvizet esetleg gyógyvíz-telep, illetve egy kb. 2 ezer m2 alapterületű melegház létesítésére látták alkalmasnak, de az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat még meg kellett várni az Egészségügyi- és a Földművelésügyi Minisztériumtól. Szolnokon viszont engedélyezték a hűtőház felépítését a tanács saját beruházási keretéből (!).73 A magyarországi gazdaságpolitikai változás felé jellegzetesen egy, a Szovjetunióban bekövetkezett esemény nyitotta meg az utat. Sztálin 1953. március 5-i halála után egyértelmű politikai enyhülési szakasz kezdődhetett meg a Szovjetunióban, ami természetesen kihatott Magyarországra is. Minden bizonnyal ennek a változásnak az egyik első jele lehetett az, ami az MDP Allamgazdasági Bizottságának 1953. április 10-én tartott ülésén lezajlott: ha csak szűk körben is, de nyíltan lehetett beszélni arról, hogy az I. ötéves tervet alapvetően elrontották. Ezt követte 1953. májusában Rákosi Mátyás Moszkvába rendelése, ahol a szovjet vezetők próbálták rávenni az új, módosított szovjet politikai irányvonal átvételére. Rákosi taktikusan bólogatott és helyeselt, ám hazatérve semmi jelét nem adta változtatási szándékának: valószínűleg azt gondolta, hogy a Kreml falai között dúló harc rövidesen befejeződik és a győztes majd ugyanott folytatja, ahol Sztálin abbahagyta. Következhetett a „jeges fürdő”: a június 13-16-i moszkvai tárgyalások során olyan megalázó és megszégyenítő bánásmódban volt része, mint még soha. Dobi István, Nagy Imre, Gerő Ernő és mások jelenlétében mindazt - a túlzott iparosítást, a hadsereg 72 JNSZML 39-1-72. ő.e. 273. p. Az OT IX. Beruházási Főosztály levele a Népgazdasági Tanács Titkársága részére. 1952. szeptember 20. Tárgy: Tájékoztató az 1953. évi Szolnok megyei beruházásokról. Ea.: Eperjesi László. 33/1/54/1-953.1. 24. sz. 73 JNSZML 39-1-72. ő.e. 276. p. Vas Zoltán közlése az MDP Szolnok Megyei Pártbizottságának titkára felé. 1953. január 20. Tárgy: Tájékoztató az 1953. évi Szolnok megyei beruházásokról. Ea.: Eperjesi László. 33/1/54/1-953.1.24. sz. 213
