Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: Szolnok iparosítása és az első ötéves tervidőszak (1950–1954)
Amint fentebb említettük, az egyetem számára jelentős beruházási összeggel új épületeket kívánt felépíteni az állam. A leendő egyetemi épületek helykijelölésével kapcsolatban összesen hat alternatíva vetődött fel: ezek közül öt, a város beépített területein belüli terv volt, amelyek azonban - kettő kivételével - jelentős számú lakás szanálásával, bontásával és kitelepítésekkel jártak volna. Az OT illetékes bizottsága végül 1953. május 19-én döntött úgy, hogy a Tisza bal partján lévő, addig beépítetlen területen fog felépülni az egyetemi komplexum, még ha az építkezés jelentős többletköltséggel is jár (árvízvédelem, a mélyen fekvő területek feltöltése). A döntés meghozatalakor nagy fejtörést okozott az a korabeli szovjet városépítési gyakorlattal való egyeztetés, miszerint a közintézményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a város lakosságának kollektív összetartozását kifejezzék, amennyiben pedig az adott várost folyó szeli ketté, akkor a legfontosabb létesítmények mindig a folyó partján helyezkedjenek el. A HM akadékoskodása miatt a helyszínnek a Tisza- hídtól legalább 250 méterre kellett lennie, viszont a terület korlátlanul bővíthető volt. Az ülés végén mintegy zárszóként elhangzott, hogy „Szolnok elég jellegtelen város, de éppen a szocialista városépítés révén válik majd reprezentatívvá,”69 Minden bizonnyal az időközben lezajló bel- és gazdaságpolitikai átrendeződés is hatással lehetett arra a döntésre, amely már 1953 nyarán véglegessé vált: Szolnokon belátható időn belül nem lesz egyetemi építkezés a „túl magas költségek” miatt. Innentől fogva az ideiglenes épületekben elhelyezett egyetem állandó bizonytalanságban élt, sőt a hallgatók közel felét (és az egész vasútépítő szakot) még 1953-ban Budapestre helyezték át. Szolnok, mint egyetemi város már-már megvalósulni látszó álma végül a NET 1955. 31. sz. törvényerejű rendeletével oszlott végleg szét. A rendelet ,yt Budapesti Műszaki Egyetem szervezetének módosításáról, valamint a Szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem megszűntetéséről” címet viselte és kimondta, hogy a város rövid életű felsőoktatási intézménye a következő két esztendő során fokozatosan a fővárosba fog költözni.70 A szolnokiak és a város vezetése nem könnyen nyugodott bele az egyetem elvesztésébe: erről tanúskodik a Szolnoki Városi Tanács 1956. június 22-én lezajlott ülése is, amikor kijelentették, hogy a város ragaszkodik az egyetemhez és Szolnok egyetemi város szeretne maradni. Ennek az elképzelésnek a nyomatékosítására még nyáron szolnoki küldöttség utazott Budapestre, ahol Erdei Ferenc, a minisztertanács elnökhelyettese fogadta őket. A szolnokiak érvei között többek között az szerepelt, hogy a világ országaiban az 69 MOL OT TŰK. XIX-A-16b. Isz.: 00223/IX/1953. Közlekedési Műszaki Egyetem, Szolnok. Az egyetem telepítésének korábbi időszakáról még: JNSZML 39-1-72. ö.e. 206. p. Az OT elnökének levele az MDP Szolnok megyei Pártbizottságához. 1952. február 5. Tárgy: Közlekedésmérnöki Műszaki Egyetem (Szolnok) beruházási céljának megállapítása. 70 KAPOSVÁRI Gy. i.m. 24-27. p. 211
