Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)

TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: Szolnok iparosítása és az első ötéves tervidőszak (1950–1954)

vezérigazgatója azt vallotta, hogy ez a beruházás egy szolnoki telepítés esetén soha nem fog megtérülni a népi demokráciának és amennyiben valamely felsőbb fórum úgy dönt, hogy mégiscsak Szolnokon épül fel a gyár, úgy ők nem vállalják a felelősséget. Ugyanis ha még a legdrágább biztonsági berendezéseket szerelnék fel, akkor sem lehetne biztosítani, hogy a gyár ezen a területen hosszú ideig termelőképes legyen, mert a talajvíz és a kénsav alapjaiban fogja megrengetni a vállalkozást. A gyár egyedüli helyes felépítési lehetősége véleménye szerint Tiszaföldvár volt, 24 amire Ruisz Rezső úgy reagált, hogy a tervek nem Tiszaföldvárt, hanem Szolnokot tervezték középvárossá fejleszteni. A VÉNV részéről a továbbiakban egy tiszántúli (Martfű) megoldás ötlete is felmerült, amit az támasztott alá, hogy a készáru úgyis oda, a Tiszántúlra „gravitálna”, a szolnoki híd pedig csak egy vágányú. Balogh Károly pedig, szintén a kivitelező részéről megkérdezte: „A nehézségeket tekintve felmerül a kérdés, hogy miért pont Szolnokon kell a gyárat felépíteni?”25 26

A tervezés közben felmerült telephely-lehetőségek a következők voltak:- Szolnok, Cukorgyár mellett- Szolnok-Tószeg- Martfű, vezsenyi-kanyar- Szolnok, Reimheimer tanya- Tiszafured-Örvény- Tiszalök, Rázom puszta- Tokaj-Rakamaz

Valamennyi lehetséges telepítési helyszínt többé-kevésbé részletesen megvizsgáltak és mindegyiknél figyelembe vették azok előnyeit és hátrányait. A Nehézipari Minisztérium 1950. március 4-én kelt irata szerint a tiszafüredi helyszínt annak a Tiszától való viszonylagosan nagy távolsága (1 km) és az uralkodó szélirány kedvezőtlen iránya miatt vetették el, amely veszélyeztette volna Tiszafüred lakott területeit. A tokaji helyszínt is túlzottan távolinak találták a Tiszától (4,5 km), amely igen megnehezítette, megdrágította volna a vízvételt és a csatornázást. A tiszalöki variáns megvalósítását pedig azért nem támogatták, mert a vizsgálat megállapítása szerint aránytalanul messze esett a településektől (Tiszalöktől 2,5 km, Tiszaeszlártól és Tiszadadától 7-7 km), ezenkívül ez a magasan fekvő, közvetlenül a Tisza partján fekvő terület egyéb ipar telepítésénél is számításba jött már és a HM szempontoknak sem felelt

24 A VÉNV részéről már 1949. december 30-án leszögezték: a tiszaföldvárinál magasabban fekvő, egyenletes terepet az egész Nagyalfoldön nem ismernek.

25 MOL OT TŰK. XIX-A-16-b. 45. d. 350-352. p.

26 Uo. 325.; 331-335. p.

194