Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)

TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: Szolnok iparosítása és az első ötéves tervidőszak (1950–1954)

A tervezés utolsó szakaszában már csak Szolnok környéki lehetséges telepítési helyszínek maradtak. Az üzemet mindenképpen a Tisza közelébe szerették volna elhelyezni annak nagy ipari víz szükséglete miatt, azonban éppen a Tisza közelségéből adódóan nagyon óvatosnak kellett lenni a tervezésnél, hiszen a belvíz és egy lehetséges árvíz komoly károkat tehetett volna az épületekben, nem is beszélve a kénsav esetleges talajba szivárgásáról, amely gyakorlatilag megette volna akár a vasbeton alapozást is (a tiszafüredi helyszín éppen annak magas fekvése miatt lett volna kedvező, hiszen a mindenkori legmagasabb árvízszint felett helyezkedett el 2 méterrel).27 Lényegében ez utóbbi kérdés köré szerveződött az 1950. május 18-ára összehívott értekezlet is, amelyen különböző hatóságok, vállalatok és minisztériumok részéről 26-an vettek részt az Országos Tervhivatalban. Ezen a Műszaki Egyetem részéről (Dr. Jáky József) még az is elhangzott, hogy a Tisza mentén általában minden építkezés, különösen a gyárépítések esetében általában kedvezőtlenek a feltételek, hiszen nagymérvű süllyedéssel kell számolni és kb. 20 m mélységig nem találni szilárd talajt. Bár hozzátette, a ’30-as években épült szolnoki gabona tárház első épülete, amelynek egyenletes, 30 cm-es süllyedése semmiféle kárt nem okozott az épületben. Az értekezleten a Reimheimer-tanya helyszínét elvetették a belvíz, a bonyolult vízellátás, csatornázási és közlekedései nehézségek, valamint HM szempontok miatt. Ekkor a martfűi megoldást találták a legjobbnak (HM szempontok, vízi út kérdése), bár a jóval alacsonyabban fekvő tószegi telepítés mellett is többen kardoskodtak. Már ekkor látszott azonban, hogy a legkedvezőbbnek tűnő helyszín helyett politikai okokból mégis egy Szolnokhoz közelebb eső telepítésre fog sor kerülni, hiszen az ülés résztvevői csak utólag értesülhettek az OT döntéséről, hogy az új ipari üzemeknek városokban vagy közvetlen szomszédságukban kell létesülniük. A határozat kimondta, hogy Szolnoktól 15 km-re iparpolitikai okból nem kívánatos új üzemet építeni.28 Sőt, egy későbbi értekezleten Cséky Sándor, az OT főosztályvezetője úgy fogalmazott, hogy olyan közel kell menni a városhoz, amennyire csak lehet.29

27 MOL OT TŰK. XIX-A-16-b. 45.d. 341. p. Feljegyzés a Tisza-menti kénsavgyár elhelyezéséről (Tiszafüred).

28 Uo. 309-313. p. OT, az 1950. május 18-án lezajlott értekezlet jegyzőkönyve. Tárgy: új kénsavgyár telepítésével kapcsolatos kérdések tisztázása.

29 MOL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 37. d. 2. p. Szolnoki Kénsavgyár. Jegyzőkönyv a Helykijelölő Bizottság (TERINT) 1950. július 13-án megtartott 3./ tárgysorozati pontjáról.

195