Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: Szolnok iparosítása és az első ötéves tervidőszak (1950–1954)
A fent felsorolt, már meglévő jelentősebb ipar mellett a kisebb létszámot foglalkoztató, kevésbé jelentős iparral együtt (pl. cementárugyár, vágóhíd, tárház, malomipar stb.) összesen 8160 főt foglalkoztattak a város iparában. Ehhez jöttek még az I. ötéves terv során addig felépült, illetve még akkor is épülő gyárak, ipartelepek (összesen mintegy 1300 fő dolgozóval):- Cellulózgyár- Kénsavgyár- ÁFOR-telep- Gáztöltő-telep- Fűrészanyag-telep. A fentieken túl Szolnoknak - a Városi Tanács VB Építési és Közlekedési Osztály közlése alapján - további ipari üzemek létesítésére még a következő adottságai voltak: egy leégett, tetőzet nélküli konzervgyári épület, egy magtisztító-telep és egy kb. 320 LE-s erőmű.4 A TERINT5 részéről 1951-ben - a már megindult ipari beruházásokon túl - Szolnok városfejlesztési javaslatában elengedhetetlenül fontosnak tartották egy korszerű kenyérgyár, egy tejüzem felépítését és a lakásépítés megindítását is fontosnak látták. További kivizsgálás tárgyát képezte, hogy a megyében termelt gyapotot feldolgozó üzem esetleg Szolnokon kapjon-e elhelyezést és még nem jutottak dűlőre a lisztfeldolgozó üzem és egy hűtőház telepítésének kérdésében sem.6 A fejlesztési javaslat kritikájában később - elsősorban a megye iparának decentralizálása végett - a gyapotfeldolgozó üzemet inkább Kisújszállásra, a gyapottermesztés helyszínéhez közelebb, a lisztfeldolgozót pedig Karcagra kívánták telepíteni, mivel az eleve fejlett malomiparral rendelkezett.7 A szocialista tervgazdálkodás első éveit követően - elsősorban az iparban foglalkoztatottak számának ugrásszerű növekedése miatt - a Városi Tanács adatai szerint mintegy 52 ezerre növekedett a város lakossága (1949 és 1951 között az ipari dolgozók száma 7155 főről 8200 főre növekedett). Mivel a háborúban nagyszámú, 450 lakóépület elpusztult, illetve 1300 megrongálódott, az iparfejlődés pedig tömegesen új munkahelyeket produkált, a városban igen nagy zsúfoltság alakult ki. Az 52 ezer fős népesség 12.873 szobában zsúfolódott össze, így a laksűrüség általában jelentősen kedvezőtlenebb volt még az 4 MÓL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 21. d. Szolnok város. TERINT, Településtervezési Osztály. 5 A Területrendezési Intézetet (TERINT) 1949-ben hozták létre, majd 1952. július 1-jei hatállyal funkcióit az Országos Tervhivatal (OT) vette át. Feladatai közé tartozott a területrendezést előkészítő tárgyalások, illetve földrajzi, gazdasági és műszaki vizsgálatok lebonyolítása, ezenkívül részletes rendezési tervek elkészítése, valamint közreműködés az OT részére a gazdasági tervek készítésére vonatkozó tevékenységében. 6 MÓL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 21. d. Szolnok város. TERINT, Településtervezési Osztály. 7 MÓL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 21. d. Szolnok város fejlesztési javaslatának osztálykritikája a Tervosztály részéről. TERINT, Településtervezési Osztály. 188
