Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: Szolnok iparosítása és az első ötéves tervidőszak (1950–1954)
országos átlaghoz viszonyítva is: ez szobánként mintegy 3 fö elhelyezését kívánta, így hirtelenjében 2 ezer lakás felépítésére lett volna szükség, hogy a helyzet valamennyire normalizálódjon.8 A lakásépítések száma ennek ellenére messze a kívánalmak alatt maradt, sőt még a háborús károkat is csak részben sikerült helyreállítani.9 A város egyik legnagyobb, 96 lakás felépítésére vonatkozó lakásépítési tervezetét 1950. február 27-én írta alá Vas Zoltán, az OT elnöke. A 4 db, 2 emeletes lakóházat 5,5 millió forintból tervezték megépíteni XA008/B beruházási egységszám alatt.10 Érthető, hogy a szolnoki iparban dolgozó vidékiek jelentős számban választották az ingázást munkahelyük és lakóhelyük között. Egy 1949. november 17-én kelt kimutatás szerint a szolnoki munkahelyekre bejáró ingázók száma 1.339 fő volt, ami 4 tagú családokra számítva - amennyiben ezek szerettek volna beköltözni a városba - további 5.356 főnyi új lakost jelentett volna. Szolnoki munkahelyre ekkoriban még Budapestről, Vácról, Szegedről és Kaposvárról is jártak dolgozók! Az ingázás munkahelyi célpontjai természetesen a már meglévő nagyipari bázisok voltak, így a Járműjavító, a Papírgyár, a Cukorgyár, ezen kívül pedig a Közép-Tiszai Közraktárak NV és a MÁV szolnoki pályaudvara vonzott vidékről nagyszámú munkaerőt.11 Az ingázók száma 1951-re tovább nőtt, ekkor becslések szerint naponta mintegy 2000-2500, heti rendszerességgel pedig 1500-1800 dolgozó ingázott Szolnokra - ezzel a lakáshelyzet tovább romlott.12 Szolnok - jó közlekedési adottságai, jó földrajzi elhelyezkedése és intézményeinek nagy száma miatt - igazgatási szempontból az egész megye területét jól tudta szervezni - áll a TERINT Fejlesztési Tervében. Iparának fejlesztését a vizsgálat szerint rendkívül megkönnyítette a jó vasúti közlekedés, a vízi szállítási lehetőség megléte és közúthálózatának jó kiépítettsége. A Tisza és a Zagyva vizének jelenléte miatt vízigényes ipar telepítésére is messze alkalmasnak találták. Különösen nagy jövőjét látták a mezőgazdasági ipar és a vegyipar fejlesztésének, hiszen a város centrális fekvése, a jó közlekedés, és a mezőgazdasági nyersanyag megléte mind adott volt a nagy szállításigényű iparágak telepítéséhez. A város jövőbeni fejlesztésének jellegét a közlekedésben 8 Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy 1953-ban Budapesten az egy szobára jutó átlagos laksűrűség 2,2, a munkáskerületekben ennél lényegesen magasabb, 3,5 fő volt. Országos szinten ahhoz, hogy az egy szobára jutó laksűrűség a megfelelőnek tekintett 2 főre csökkenjen, 650 ezer kétszobás lakást kellett volna építeni. A lakáskérdésről bővebben: BELÉNYI Gyula-Sz. VARGA Lajos [2000]: Munkások Magyarországon 1948-1956. Dokumentumok. Bp. 2000. 36-38. p. 9 MÓL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 14. d. Szolnok fejlesztési terve. 10 MÓL OT TŰK. XIX-A-16-b. 78. d. AZ ÉM Tervosztálya által az 1950. évben megépítendő szolnoki 96 lakás megépítésére vonatkozó tervcél kiadása. 11 MÓL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 14. d. MÓL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 21. d. 12 189
