Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: Szolnok iparosítása és az első ötéves tervidőszak (1950–1954)
SEBŐK BALÁZS SZOLNOK IPAROSÍTÁSA ÉS AZ ELSŐ ÖTÉVES TERVIDŐSZAK (1950-1954) Iparosítás: olyan fogalom, amelytől a XXI. századi hétköznapjainkban már elszokhattunk. Pedig nem is olyan túl régen, a XX. század derekától, konkrétan az 1950-es évektől mintegy négy évtizedig ez határozta meg a „szovjet blokk” országainak gazdaságpolitikáját, beleértve természetesen Magyarországot is. Jelen tanulmányban a szocialista iparosítási korszak kezdeti, ám egyben legradikálisabb szakaszának Szolnok városát érintő történéseivel, eseményeivel kivánunk foglalkozni. Ez a időszak nem más, mint az első ötéves népgazdasági terv ciklusa, amelyet törvényben lefektetetten 1950. január 1-jétől 1954. december 31-ig datáltak. Ebben az időben megpróbálták a Nyugat- Európában spontán módon, a XIX. században lezajlott iparosodást és népességszerkezet-átalakulást mintegy lemásolni szovjet módszerekkel, tervutasításokkal. Ez az öt esztendő alapjaiban változtatta meg az ország addigi gazdaság- és társadalomszerkezetét és egyben mintegy kényszerpályára állította Magyarország további gazdaságpolitikáját is. Az történt ugyanis, hogy sztálini, szovjet mintára, forradalmi hevülettel nekiláttak az ország addigi arculata megváltoztatásának: a fejlődés, a modernizáció útját a gazdaság terén az iparosításban, a társadalom terén pedig - az előbbiből kifolyólag - az ipari munkásság számának gyarapításában, a társadalom proletarizálásában látták. Azonban ezt az ötéves periódust is legalább két, egymástól eltérő szakaszra lehet és kell is bontani: az első szakasz a féktelen iparosítás, az óriási tervszámok hajszolásának időszaka, amelynek aztán a Sztálin halála után bekövetkező szovjet politikai fordulat vetett véget. A korszak jellemzője ugyanis, hogy amilyen irányvonalat követett éppen a Szovjetunió, olyan irányba kellett fordulni Magyarországnak is. A Moszkvában, 1953. június 13-16. között lezajlott Jeges fürdő” és az ezt követő párthatározat hozta meg a visszafogás időszakát Nagy Imre miniszterelnökké való kinevezésével. A csaknem két évig tartó „új szakasz” valamelyest próbált ugyan segíteni az előző esztendőkben teljesen elrontott gazdaság-, társadalom- és népjóléti politikán, azonban hamarosan jött a visszarendeződés, majd ennek következtében az 1956-os népfelkelés. Az alábbiakban megpróbálunk képet festeni az első ötéves tervtörvényben nevesítetten is iparosításra kijelölt megyeszékhelyről, 185
