Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)

TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: Szolnok iparosítása és az első ötéves tervidőszak (1950–1954)

Szolnokról. Először körüljárjuk a város nagy ipartelepítéseit, szólunk néhány meg nem valósult tervről, majd nyomon követjük az iparosítás okán bekövetkezett demográfiai változásokat és a felmerülő társadalmi problémákat is.

Az egyetlen Szolnok megyei város, amelyet konkrétan mint iparosodó települést nevesítettek is az I. ötéves népgazdasági tervben, maga a megyeszékhely, Szolnok volt. A város - elsősorban kiemelkedően fontos vasúti pályaudvara miatt - pusztító légitámadásoknak esett áldozatul a II. világháborúban. Ennek köszönhetően lakossága az 1941-es 42.011 főről 1949-re 36.935 főre csökkent, így - átmenetileg - megtört az egy évszázada tartó dinamikus népességnövekedési időszak, amelynek során a város népessége nagyjából 50 évenként megkétszereződött (Szolnok lakossága 1850-ben 10.460, 1900-ban 35.379 fő volt).1

A szocialista iparosítás kezdetén a megyében - Martfű (és esetleg Törökszentmiklós) mellett - Szolnok volt az egyetlen település, ahol a korábbi évtizedekben jelentősebbnek mondható gyáripar alakult ki, nem csak kisebb malmok és téglagyárak működtek, mint a megye többi nagyobb településén.2 Ez nemcsak a hasonló alföldi városok összehasonlításában, de bizonyos tekintetben még országos viszonylatban is előkelő helyet biztosított Szolnoknak iparfejlettség tekintetében.3 Mindent egybevetve az iparilag ekkor már dinamikusan fejlődő Szolnok a jelentősebb ipartelepek számba vételével a következő képet mutatta:- Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalat (2600 fő)- Szolnoki Cukorgyár (350, kampány idején 1300 fő)- Szolnoki Papírgyár (300 fő)- fűrésztelep (22 fő)- futöház (400 fő)- Szolnoki Bútorgyár (400 fő)- Tatarozó Vállalat (1000 fő)

____________________________

1 MOL TER1NT TŰK. XXVI-A-1. 21.d. Szolnok város.

2 MOL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 21.d. Szolnok megye. II.: Általános kiértékelés.

3 V.ö. Pál Ágnes [1980]: Szolnok megye iparának helyzete és területi szerkezete. Kandidátusi értekezés, Bp. 16. p.; Belényi Gyula [1996]: Az alföldi városok és a településpolitika (1945- 1963. Dél-alföldi évszázadok, Szeged. 7. sz. 22.; 31. p.

186