Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. I. rész
annak létezéséről a hivatalos dokumentumok között először abban az 1876. szeptember 5-i megyei közgyűlési határozatban olvashatunk, amely jóváhagyta Scheftsik István szolnoki polgármester, megyei bizottsági tag javaslatát a hattagú székházépítési bizottság létrehozására.126 A dátum meghatározásában sokat segít, hogy Scheftsik István eredeti kézírásos indítványa 1876. szeptember 3-án keltezett, ami azért is érdekes, mert egy nappal korábbról származik, mint a Jász-Nagykun-Szolnok megye hivatalos megalakulását kimondó közgyűlési határozat.127 Mindebből nagy valószínűséggel arra a következtetésre juthatunk, hogy Hubayné levele nem sokkal e dátum előtt keletkezhetett. A levél feltételezett keletkezési időpontja nem tekinthető véletlennek, hiszen éppen egybeesett az új törvényhatóság szolnoki megalakulásának és az első megyei közgyűlés megtartásának időpontjával. Mind a pillanat, mind az ügy hordereje létjogosultságot adott a volt polgármester felesége kérelmének. Hubayné főispánhoz írt levele több szempontból is megfontolásra érdemesnek tűnt, ezért a Kiss Miklóshoz benyújtott felajánlást Sipos Orbán alispán az építési bizottság felé továbbította. A „székház bizottság” már első ülésén napirendre tűzte és megtárgyalta, hogy az új törvényhatóság számára anyagi és infrastrukturális szempontból vajon Hubayné ajánlata, vagy egy új székház megépítése lenne kedvezőbb.128 Az „alázatos folyamodás”-ból azonban más és több minden is kiderül: a levél jóval több, mint a korábbi szolnoki polgármester nejének nemes felajánlása az új törvényhatóság közönsége felé. Az irat szerzője ugyanis nem titkolt céllal, az épület(ek)től való megszabadulás útján kívánt búcsút inteni a családot kínzó súlyos anyagi nehézségeknek is. Jász-Nagykun-Szolnok megye megalakulása és a megyeszékhely Szolnokra telepítése vissza nem térő alkalmat kínált arra, hogy Hubayné eladja a csődbe jutott család frekventált helyen álló, többemeletes épületeinek valamelyikét. Mindenképp érdekes, hogy Hubayné „alázatos folyamodásának” keletkezésekor már régóta köztudomású volt a város telekfelajánlása, ráadásul, amikor a felajánlás első ízben felmerült, a város első embere épp az asszony férje volt. Mindebből nyilván arra lehetett következtetni, hogy a korábbi és jelenlegi döntéshozók a megye számára új, reprezentatív székházat kívántak építtetni Szolnokon. Vagyis ha egy mód van rá, sem a megye, sem a város vezetői nem érik be „használt” ingatlannal. Az új 126 Jász-Nagykun-Szolnok Megye Hivatalos Közleményei. 1876. 1. sz. 1876. szeptember 7. Jász- Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 10/30. 1876. JNSZML Alispáni ir. 1876-1894. Cs. 9. 4. 127 Scheftsik István indítványa a megyei székházépítési bizottság létrehozására. Szolnok, 1876. szeptember 3. JNSZML Alispáni ir. 1876-1894. Cs. 9. 4. 128 Jász-Nagykun-Szolnok Megye Hivatalos Közleményei. 1876. 1. sz. 1876. szeptember 7. Jász- Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 7/29. és 7/31. 1876. JNSZML Alispáni ir. 1876-1894. Cs. 9. 4. 173
