Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. I. rész
megyeszékhely polgárai is egyértelműen abban voltak érdekeltek, hogy a megyeháza többemeletes, impozáns épülete tovább növelje a Jászberénnyel, Karcaggal vetélkedő város presztízsét, megyeszékhely-jellegét. Szolnok azonban épületek szempontjából nem volt felkészülve a megyeszékhellyé válásra, a megyei közgyűlés és közigazgatás elhelyezése még ideiglenesen sem volt megoldott; Hubay Ferencné kérésének pedig éppen ez adott valódi létjogosultságot. Közel másfél évszázad távlatából is lebilincselő, ahogyan az asszony ingatlanügynököket megszégyenítő módon „esedezvén” a megye vezetésének figyelmébe kívánja ajánlani a „csődtömeggé” vált épületeket. Különösen magával ragadó az a rész, amelyben a feleség hosszasan, külön kiemelésekkel, aláhúzásokkal amellett érvel, hogy ajánlata „a megye közönségére nézve legelőnyösebb ”, mivel így a törvényhatóság „ a lesszebb, legczélszerűbb hivatali helyiséget és hozzá legolcsóbban szerez”}29 Gyakorlatilag minden létező fortélyt bevet Hubayné, amikor azt bizonygatja, hogy a felajánlott házak „Szolnok város legkiválóbb pontjain, egyik a főpiaczon másik a Tisza híd át ellenében előtte nagy tér, s homlokzattal délre feküsznek”, s ráirányítja a figyelmet arra, hogy „ a Zöldfa vendéglő telke pedig, hol a megye ház terveztetik jelentéktelen helyen fekszik, s e telken építendő megyeház északra lenne fronttal”}20 A végső argumentum pedig a gazdasági és erkölcsi indok, hiszen egy új megyeháza „bizonyára drágább lenne, mert az építés magány embereknek is többe szokott jönni, mintha készt vesz, még többe jönne pedig a megye közönségének, mint morális testületnek”}2' Ilyen indoklással kérte hát az asszony a főispánt, hogy javaslatát „pártolni s azt a tekintetes megyei közgyűlésnekpártolólag előterjeszteni” szíveskedjék.132 129 130 131 132 Hubay Ferencné levele Kiss Miklóshoz. Szolnok, [s.a.] JNSZML Alispáni ir. 1876-1894. Cs. 9. 4. Uo. Uo. Uo. 174
