Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. I. rész
feltételesen felajánlott a megyei székház céljára.98 99 S bár a törlesztést Szolnok rendesen fizette, 1876 végén, a székházépítés előkészületeinek megindításakor a kölcsönből még 7.242 forint és 60 krajcár tartozása volt a településnek. Hogy a Zöldfa vendéglő telkére is betáblázott adósság nehogy akadálya legyen a megyeháza megépítésének, Scheftsik István polgármester Heves vármegye közgyűlésétől engedélyt kért arra, hogy „ezen ínséges kölcsönt a Zöldfa vendéglőről le töröltethesse Mivel azonban a kölcsönt - az új megyéhez csatolt valamennyi település esetében - egy belügyminiszteri rendelet folytán átvezették az új megye tulajdonába, a zálogjog és a porta tulajdonjogának kérdése látszólag hosszú évekre lekerült a napirendről.100 Hogy a megyeháza építésére felajánlott Zöldfa vendéglő portája több mint három esztendővel a székház megépítése után sem került telekkönyvileg a megye tulajdonába, arról „a város képviselőitől nyert értesülés” alapján Kerekes Géza megyei jegyző és Szolnok városi képviselő tájékoztatta Sipos Orbán alispánt 1882. február 28-án kelt levelében.101 Arra, hogy a „régi Zöldfa vendéglő iránti tulajdonjog a megye közönsége nevére mindekkoráig nem volna átírva, jóllehet azon területre az új megyeszékház épülete fel van építve”, csupán egy másik telekügy hordalékaként derült fény.102 Jász-Nagykun-Szolnok megye közönsége ekkor szerette volna telekkönyvileg is bekebelezni a Heves és Külső- Szolnok vármegyétől még 1878-ban átvett, s a Tisza-híd hídvámjához tartozó vámház épület és raktár tulajdonjogát. A szolnoki telekkönyv 378-as sorában szereplő A I. 1 és 5 sorszám alatt és 1 és 406 helyrajzi szám alatt fekvő beltelkek ingatlanjainak megye számára történő átírása azonban nem tűnt egyszerű feladatnak. E telkek ugyanis a korabeli feljegyzések alapján a magyar királyi kincstár tulajdonát képezték, így azok megye részére történő átruházásához a pénzügyminisztérium és az óbudai magyar királyi jószágigazgatóság engedélye is szükségeltetett.103 Bagossi Károly főügyész javaslata alapján 1886. március 23-án a megyei közgyűlés úgy döntött, hogy „a megyének átadott úgy nevezett 98 JNSZML Szolnok város képviselőgyűlési jkv. 1867 júniustól 1875 végéig. 61/1874. 1874. szeptember 2. 99 Scheftsik István polgármester levele Heves megye közgyűléséhez. Szolnok, 1877. április 20. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 2. 16. 100 Csank László heves megyei alispán levele Jász-Nagykun-Szolnok megye tekintetes közönségéhez. Eger, 1877. április 20. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 2. 16. 101 Kerekes Géza megyei jegyző levele Sipos Orbán alispánhoz. Szolnok, 1882. február 28. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 2. 16. (Köszönöm Papp Izabellának, hogy felhívta figyelmemet arra a tényre, hogy Kerekes Géza megyei jegyző Sipos Orbán alispán veje volt.) 102 Uo. 103 Bagossi Károly főügyész levele Hajdú Sándor alispánhoz. Szolnok, 1885. november 15. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 2.16. 167
