Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. I. rész
híd-vámház és raktár telkeinek ” bekebelezése érdekében az átíráshoz szükséges okiratokat felterjesztik a pénzügyminiszterhez.104 Az 1881-es kataszteri felmérés során készített belterületi térképek alapján a Tisza-híd Zagyva folyó felőli oldalán lévő hídvámház és raktár gyakorlatilag a megye tulajdonát képezte, de mint kiderült, nem telekkönyvileg.105 1886. június 30-án adta meg az óbudai királyi jószágigazgatóság az engedélyt arra, hogy a 245 és 95 négyszögöles hídvámház és a mellette lévő raktár is a megye tulajdonába kerüljön.106 A megyeháza-telek tulajdonviszonyainak rendezése ügyében 1885 végén kezdődtek meg a konkrét lépések. A megyei főügyész ekkor kérette magához a Zöldfa vendéglő telkének telekkönyvi átírásához azokat a felajánlással kapcsolatos közgyűlési határozatokat, illetve átadási dokumentumokat, amelyek igazolták a porta tényleges hovatartozását.107 Mivel azonban a kért iratok a megyei levéltárban nem voltak megtalálhatók, az alispán Szolnok város polgármesterétől kért segítséget.108 Oly sokáig elhúzódott a telek átíratása, hogy időközben a megye és a város vezetése is megváltozott: Sipos Orbánt még 1882- ben eltávolították a megyei közigazgatás éléről, 1886-ban a megye főispáni tisztét már Balogh Imre töltötte be, az alispáni teendőket pedig Hajdú Sándor látta el.109 110 Szolnok város polgármestere 1885-től - idősebb Scheftsik Istvánt felváltva - ismét Hubay Ferenc lett. Egy évtizeddel a telekfelajánlás után a megye új vezetői valójában már nem is igen emlékeztek a Zöldfa telkének átadására, hiszen az alispán Sipos János megyei levéltámoktól a felajánlást elfogadó közgyűlési határozatot úgy kerestette elő, hogy az „minden valószínűség szerint az 1876 vagy 1877 évben kelt”.uo A Szolnok város által visszafizetendő tartozás, és a Zöldfa vendéglő telkére betáblázott jelzálog ügye hosszú éveken át megakadályozta, hogy az ingatlan telekkönyvileg is a megye tulajdonába kerüljön. A megye már 1887-ben lépéseket tett a zálogjog törlésével kapcsolatban, de egészen az 1889-es esztendőig kellett arra várni, amíg a város 104 Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 6047/1886. Szolnok, 1886. március 23. 105 Szolnok rendezett tanácsú város kataszteri térképe. JNSZML Kataszteri térképek gyűjteménye. K. 45. 1881.42-es szelvény 106 Bekebelezési engedély. Ó-Budai Magyar Királyi Jószág Igazgatóság. Budapest, 1886. június 30. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 2. 16. 107 Bagossi Károly főügyész levele Hajdú Sándor alispánhoz. Szolnok, 1885. november 15. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 2. 16. 108 Hajdú Sándor alispán levele Hubay Ferenc polgármesterhez, (levélfogalmazvány) Szolnok, 1886. januárő. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 2. 16. 109 PAPP1. 1996. 171-172. p. 110 Hajdú Sándor alispán levele Hubay Ferenc polgármesterhez, (levélfogalmazvány) Szolnok, 1886. január 6. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 2. 16. 168
