Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. I. rész

főkapitányt neveztek ki, majd a folyamat zárásaként ugyanebben az esztendőben megkezdődött a törvényhatóságok területi rendezése, az új megyehatárok kijelölése. 1873 és 1876 között egymás után láttak napvilágot azok a különböző megyetervek, amelyekben a történelmileg egymásba ékelődött, eltérő közjogi helyzetű önkormányzatok partikuláris érdekei fogalmazódtak meg.8 Gróf Szapáry Gyula belügyminiszter 1873. december 21-én tett javaslata és Tisza Kálmán 1876. május 6-i előterjesztése között több megyeváltozat is napirendre került, de a legélesebb vita mégis a megszülető Jászkun megye székhelye körül bontakozott ki a települések között.9 A 19. század utolsó harmadában Magyarországon az új törvényhatósági szerkezet kialakítása egybeesett a dualizmuskori gyorsuló gazdasági-társadalmi átalakulás időszakával. Ezért a megyeszékhelyi státusz megszerzésének politikai jelentőségén túl - az állami és törvényhatósági építkezésekkel, az igazgatási és igazságszolgáltatási szerep bővülésével, a település vonzáskörzetének szélesedésével - számos gazdasági, infrastrukturális és társadalmi vetülete is volt.10

Az Alföld közepén kialakítandó új törvényhatóság területének ügyét 1876. június elején vette napirendre a képviselőház. E tárgyalások során konkretizálódott, hogy az új törvényhatóság neve Jász-Nagykun-Szolnok megye, a közigazgatási egység székhelye pedig a korábban Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez tartozó Szolnok lesz.11 Az első, 1873-as Szapáry-féle javaslatban Szolnok neve még fel sem merülhetett megyeszékhelyként, hiszen a település ekkor még nagyközségi státuszban volt. Mindez nem akadályozta meg Szolnok polgárait abban, hogy a megyetervek vitája során kinyilatkoztassák, a település „fekvése, szárazföldi, vasúti és vízi utai s összeköttetéseinél, kereskedelmi s ipari fejlettségénél s szellemi előrehaladottságánál fogva teljesen jogosult s hivatva van arra, hogy egy új megyének székhelye legyen. ”12 Hubay Ferenc, a későbbi polgármester, a képviselőtestület 1874. február 28-i ülésén e fenti indokokkal tett javaslatot arra, hogy Szolnok feliratban forduljon az országgyűléshez a megyeszékhelyi szerep kivívása érdekében.13 Minden bizonnyal a

8 BÁNKINÉ MOLNÁR E. 1995. 227. p.

9 SERES P-né. 1975. 39-41. p.

10 CSEH Géza: Megyeellenes partikuláris mozgalom a Jászkunságban. In: Jászkunság. XXXIX. évf. 1. 1993. február 19. 28. p.

11 Uo.

12 JNSZML Szolnok város képviselőgyűlési jkv. 1867 júniustól 1875 végéig. 18/1874. 1874. február 28.

13 A megye megalakulását feldolgozó kötetben a szerző az 1874. február 28-i ülésen felszólaló Hubay Ferencet Szolnok polgármestereként említi, de Hubayt a rendezett tanácsú várossá alakuló település polgármesterévé az 1874. március 30-i tisztújító közgyűlésen választották meg. Vö.: SERES P-né 1975. 41. p.

143