Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. I. rész
megyeszékhely-szerepkörért folytatott küzdelem részének kell tekintenünk azt is, hogy a dinamikusan fejlődő, bár anyagi problémákkal küzdő Szolnok képviselőtestülete 1874. március 23-án - a belügyminiszter engedélye alapján - „azon okból, hogy városunk közigazgatási hatásköre nagyobbodjék, s ez által minden oldalú emelkedése eléressék [...] a jelenlegi nagyközségi szervezetből” a rendezett tanácsú várossá alakulás mellett döntött.14 A rendezett tanácsú városi rangra emelkedett Szolnok megújult képviselőtestülete 1874. március 30-án Hubay Ferencet választotta polgármesterré.15 A város első embere és képviselőtestülete már az első pillanattól kezdve mindent megtett annak érdekében, hogy a törvényhatóságok területi rendezése során Szolnok az újonnan megalakuló megye székhelyévé váljon. A település nehéz és rendezetlen gazdasági körülményei ellenére a városi tanács és a képviselőtestület - a Szolnok gazdasági-forgalmi szerepére történő hivatkozásokon túl - késznek mutatkozott akár komoly anyagi áldozatok meghozatalára is.16 A korabeli városvezetés felismerte, Szolnok jövőbeli felemelkedése döntő részben azon múlik, hogy a településnek sikerül-e megyeszékhellyé válnia. Ezért a meglévő gazdasági előnyök (vasút, átkelőhely, centrális fekvés, erősödő ipar) kihangsúlyozásával határozott lépéseket tett annak érdekében, hogy az 1870-es években még látszólagos kulturális és gazdasági fölénnyel rendelkező jászsági és nagykunsági településekkel szemben az új törvényhatóság központjává váljon.17 A Heves- és Külső Szolnok vármegyéhez tartozó Szolnok - jóllehet ekkor még Jászberény, vagy Karcag mind a települési infrastruktúra, mind a polgárosodás terén komolyabb eredményeket tudott felmutatni, mint a Tisza-parti város - potenciális adottságait, kereskedelmi, forgalmi, ipari mutatóit tekintve már az 1870-es évek elején sem számított hátrányosabb helyzetben lévő településnek, mint a többségében perspektíva nélkülivé váló társadalmi és gazdasági paraméterekkel rendelkező Jászkun Kerület városai.18 14 JNSZML Szolnok város képviselőgyülési jkv. 1867 júniustól 1875 végéig. 28/1874. 1874. márc. 23. 15 JNSZML Szolnok város képviselőgyűlési jkv. 1867 júniustól 1875 végéig. 2/1874. 1874. márc. 30. 16 Szolnok nehéz gazdasági helyzetét Hubay Ferenc polgármester összegezte a település rendezett tanácsú várossá alakulásának első évfordulója alkalmával, az 1875. április 12-i közgyűlés előtt. Vö.: JNSZML Szolnok város képviselőgyűlési jkv. 1867 júniustól 1875 végéig. 22/1875. 1875. április 12. 17 CSEH G. 1993. 19. p. 18 Cseh Géza hívta fel a figyelmet arra, hogy az 1870-es években készített Keleti Károly-féle, komplex mutatók alapján számított „városi hányados” szerint Jászberény a 94., Szolnok a 97., míg Karcag a 103. helyet foglalta el a magyarországi településnek rangsorában. Uo. 19. p. 144
