Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Szolnok vasútjai (1847-1975) / 55. o.

A Szolnoki Papírgyár iparvasútja Az I. világháborút lezáró békediktátumok értelmében Magyarországnak csak egyetlen papírgyára maradt, a Diósgyőri Papírgyár. Az iparág fejlesztése, valamint új gyárak alapítása 1921-ben kezdődött el. Valamennyi gyár azonban az ország fővárosában és annak közvetlen környékén épült. Egyetlen választotta a vidéket éspedig a fűzfői papírgyár. 1935-ben a papírkereskedésben jelentős eredményt elért vállalkozók papírgyárat akartak alapítani. Kérésükre a kereskedelmi miniszter engedélyezte egy használt papírgép behozatalát Berlinből. Az alapítók a gyár telephelyéül Szolnokot választották részben azért, mert nagy volt a munkanélküliség, alacsonyak voltak a bérek és a szükséges víz a Tiszából bőségesen rendelkezésre állt. A város vezetői a leégett malom melletti területet ingyen az alapítók rendelkezésére bocsátották. A Szolnoki Papírgyár Rt. pénzügyi válsága miatt, a gyár termelése néhány hónapos próbagyártás után, 1937 novemberében megszűnt. A gyár újraindítása érdekében, megállapodást kötött egymással a Nitrokémia Ipartelepek Rt., és az I. Papíripari Rt. Ennek eredményeként alakult meg 1940ben a Szolnoki Papírgyár Rt. 1941-ben megindult a papírgyártás, 1944 októberében azonban a háborús események miatt leállt a termelés. A háborús károk elhárítását követően, 1945-ben indították újra a papírgyártást.

50 A gyár a vasúti szállítást iparvágánnyal tervezte. Mivel a Fűrészanyag és Fakereskedelmi Rt. iparvágánya a teherpályaudvartól a gyár előtt vezetett, értelemszerűen felmerült a lehetőség, hogy ebből egy leágazást vezessenek a papírgyárba. A sínek az ó-szolnoki teherpályaudvaron a raktárvágányból ágaztak el, a Raktár utcán vezettek végig és keresztezve az Attila utat érték el a Fűrészanyag- és Fakereskedelmi Rt telepét. A papírgyár iparvágánya a Gőzfurészgyár és Őrlőmalom telep előtt, egy baloldali váltóval ágazott ki és vezetett az ipartelepre. A papírgyár teljes vágányának hossza ekkor még csak 250 m volt. A kocsikat a MÁV a teherpályaudvaron bocsátotta az üzem rendelkezésére. Az iparvágányon a gyár rakodójáig történő vontatás már a papírgyár feladatát képezte. Az ipartelepen megrakott, illetve kiürült vagonokat a gyár eleinte lovakkal vontatta. Ezeket az igavonó jószágokat egy ember vezette a sínek mellett, kb. 5 km/óra sebességgel. A menet előtt egy jelzőőr haladt síppal és jelzőzászlóval felszerelve. Ahol a sínek a közutat keresztezték az őr megállt, és nappal a zászlót lengetve, éjjel pedig piros fényű lámpával állította le a szekereket és gépkocsikat. Az iparvágány forgalmának lebonyolításáról külön utasítás intézkedett. Az BALLÁ Dezső - TÖRÖK János: A Szolnoki Papírgyár története. I. köt. Szolnok, 1979. 8-22 p.; SZILÁGYI Ottó: I.sz. papírgép története. (Kézirat) SZML Helytörténeti Adattár. 734. 82