Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)
TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Szolnok vasútjai (1847-1975) / 55. o.
szovjet hadsereg intervenciója, és nem utolsósorban a MÁV pénzátcsoportosítása miatt azonban a munkák leálltak. A leendő felvételi épület munkagödreibe lassan befolyt a víz, amelyet a szolnokiak „tengerszemnek" kezdtek becézni. Egy idő után a két munkagödröt betemették, egyes visszaemlékezések szerint Hruscsov szolnoki látogatása előtt. 27 Az új állomásépület végül egy átfogó, teljes rekonstrukció során épült fel. Szolnok vasúti csomópont rekonstrukcióját 12 év alatt akarták végrehajtani, három beruházási ütemben. Az I. új rendező-pályaudvar kialakítását irányozta elő, a II. a személypályaudvar bővítését és az új felvételi épület elkészítését, míg a III. az új teherpályaudvar kialakítását. Az /. ütemben 1963-1968 között végezték el a rendező-pályaudvar kialakítását. A teherforgalom zavartalan lebonyolításának kialakítása egy tudatos tervezés eredménye. Szolnok pályaudvara a szűk átbocsátó képességével már lassan akadályozta a Budapest-Záhony vonal forgalmát. Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan fontos szerepet töltött be a KGST országok egymás és a nyugati országok felé irányuló tranzitforgalmában. A teher szerel vények főleg a Szob-Lökösháza illetve a Záhony-Hegyeshalom vasútvonalon közlekedtek. Időközben megindultak a záhonyi átrakodó körzet munkái. Mindezekhez hozzájárult a megnövekedett utasforgalom. De katonai szempontból is kedvezőtlen volt a szolnoki állomás korszerűtlen állapota. A Szovjetunió hazánkban állomásozó csapatainak zömét, főleg a dunántúli első lépcsős alakulatokat vasúton keresztül a Záhony-Szolnok irányban látta el utánpótlással. A szolnoki vasúti csomópont fejlesztési irányelveit egy szakemberekből álló munkabizottság dolgozta ki. A bizottság a fejlett európai vasutaknál alkalmazott műszaki megoldásokat vette példának és hasonló színvonal elérésére tettek kísérletet. A teherforgalom mennyiségi adatait 1959-1963-ig mért öt éves időintervallum alapján határozták meg. Ezeket az adatokat is felhasználva készült el 1963 végére, a szolnoki csomópont 1. ütemének fejlesztésére egy tanulmány. Most nézzük azokat a fontosabb mutatókat, amelyek a teherforgalmat jellemezték A szolnoki csomópont teherkocsi forgalma három területből tevődött össze: - a személypályaudvar, - a rendező pályaudvar, - valamint a teherpályaudvar és iparvágányok teherkocsi forgalmából. A személypályaudvar teherkocsi forgalma nagyrészt azokból a szerelvényekből adódott, amelyek csak átmentek az állomás vágányain. Az itt hagyott kocsikat részben a gurítón besorolták a tehervonati szerelvényekbe, más részüket pedig egyéb vonatszerelvényekhez csatolták. 1962-ben összesen 45.777 kocsi érkezett, ami napi 126 kocsinak felelt meg. Az év folyamán innen 23.028 kocsit indítottak, ami napi 75 kocsinak felelt meg. Néplap, 1957. 26. szám., 56. szám. 65
