Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Szolnok vasútjai (1847-1975) / 55. o.

1857-től a személypályaudvar funkcióját az új állomásépület, a teherpályaudvarét a régi, a Tisza-parton épült Indóház látta el. A XIX-XX. század fordulóját megelőzően Szolnok már fontos vasúti csomópont, ahová Budapest, Debrecen, Újszász és Arad irányából futottak be a vonatok. A megnövekedett forgalom miatt, a teherszállítmányok összeállításához szükség volt egy rendező-pályaudvarra, a személyforgalom lebonyolításához pedig egy új felvételi épületre. 1902-ben a szolnoki pályaudvar már 37 vágánnyal rendelkezett, s itt épült meg az ország első gurítódombos rendezőpályaudvara. A személypályaudvarnak 12, az átmenőnek 8 és a rendező pályaudvarnak 17 vágány állt rendelkezésre. Szolnok immár harmadik állomásépületének tervezésére 1906-ban kapott megbízást Pfaff Ferenc építészmérnök, aki az országban a vasúti épületek egész sorát tervezte. Az új állomásépület 1909-re készült el. Színészek, híres emberek gyakran megfordultak a pályaudvar restijében, így Váradról Pestre utaztában Ady Endre is.

22 A II. világháború alatt a szolnoki pályaudvart súlyos légitámadás érte. 1944. június 2-án amerikai B-24 (Liberator) bombázógépek három kötelékben támadták, s területére összesen 282 bomba hullott.

23 A felvételi épület mellett közvetlenül 5 bomba csapódott be, s az egyik ereje szinte kettévágta azt. Tönkrement 772 teher-, és 51 személyvagon. Az emberveszteség 159 magyar polgári és 3 katonai halott, valamint 459 sebesült. 174 német katona is áldozatul esett a bombázásnak. A detonációk a Gólyáig vetették a vasúti kocsik darabjait.

24 A háború befejezése után a vágányokat helyreállították, de a felvételi épületet csak ideiglenes jelleggel építették újjá. Egy új állomásépületet akartak kialakítani, amelynek tervei 1954-re el is készültek. A tervezők: Cziegler Endre, Székely László és Gergely István.

25 Az építkezés 1956. január 11-én, Bebrits Lajos közlekedési- és postaügyi miniszter ünnepélyes kapavágásával meg is kezdődött.

26 Októberig elkészült a kétemeletes hivatali épület, valamint a felvételi épület alapjának földmunkáival is végeztek. Az októberi események, a 22 KUBINSZKY Mihály: A hazai vasutak magasépítményei (1900-1914). In: Magyar vasúttörténet 1900-tól 1914-ig. 4. köt. Bp. 1996. ; KUBINSZKY Mihály: Régi magyar vasútállomások. Bp. 1983. 21. p. 23 Magyar Országos Levéltár XXIX-H-50. 749. dob. 20229/1947 MÁV Igazgatóság. 24 PATAKI Iván - ROZSOS László - SÁRHIDAI Gyula: Légi háború Magyarország felett. Bp. 1993. II. köt. 31. p.; BORÚS József: A szolnoki pályaudvar bombázása 1944. június 2án. In: Jászkunság, 1980. 1-2. szám. 73-81. p. 25 KUBINSZKY Mihály - VASS Dénes: Vasúti felvételi épületek tervbemutatója az UVATERV-nél. In: Közlekedéstudományi Szemle, 1956. 6. szám. 26 Szolnok Megyei Néplap, 1956. 10. szám. (Továbbiakban: Néplap) 64