Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Elek György: A Gergely-halomtól a Karajános-gátig – Tájtörténeti áttekintés. II. rész / 9. o.

várható. Ilyen árendásföldnek a Vajast nevezték ki, s erre az 1864. évi rétosztály végrehajtásánál is figyelemmel voltak - egy tagban hagyták.

124 A rétosztállyal többen is rossz adottságú, gyenge, vagy használhatatlan föld tulajdonába kerültek. Az ilyen gazdák egy csoportja 1870-ben disznóréti és őzesi földje helyett kért - a vízelvezetés megoldásáig - ideiglenes használatú területet, amelyet hét évi huzakodás és pereskedés után, a Vajason méretett ki számukra a közbirtokosság.

125 A két dűlő kiosztásával egy kicsi, mondhatni különálló határrész alakult ki, még a Bócsai legelő tanyásodása előtt vagy huszonöt évvel. Több szempontból különállónak tekinthető. A környéknél valamivel magasabb fekvésű két dűlője, a szomszédos szikekkel szemben, erősen kötött, réti talaj, „8-12 aranykoronás, fekete föld" volt, ami szépen megteremte a kalászosokat és a kukoricát is. Sajátos „előzményeinél" fogva abban is eltért a környéktől, hogy említett két dűlője (a Külső-Vajas és a Belső-Vajas) a 320 öles karcagi dűlőknél jóval nagyobb, (egyike) 415 öl volt. A két dűlő közötti laposon húzódott végig a „ vakút-csatorna ", amit a gazdák létesítettek a csapadékvíz levezetésére. A dűlőutak mellett volt vagy húsz tanya és „minden tanyánál gyönyörű gyümölcsöskert volt, mert hatalmas dinnyék teremtek, meg mindenféle gyümölcs megtermett, ami a karcagi határban megmaradt. A Túri úton jártunk ki szekérrel (gyalog meg a kettes csatorna partján) és közeledve hozzá, messziről a magas gyümölcsfákkal meg a szép kis fehér házakkal, olyan volt, mint egy falu. Csak tornya nem volt. Amúgy jó távol esett, mert Karcag több, mint tíz kilométerre volt, úgyhogy inkább Kisújszállásra jártunk vásárolni."

116 1939-40 körül tanyasi iskolát is szerveztek erre. Aztán jött a téeszesítés és az 1950-es években előbb a „vakút-csatorna" két oldalán, a mélyebb részeken alakítottak ki rizstelepet, „később az egész Vajas (kb. 120 hektár) az lett". A tanyák az 1960-as években néptelenedtek el. Ma már ezen a környéken egy sincs. A Karajános-mocsár Ha megnézzük a régi térképeket, a Vajas tágabb környezetében északi és déli irányban (hatalmas félkörben) víz jelenlétére utaló földrajzi nevek egész seregét találjuk. A Bige, Bige-fertő, Nagy- és Kisfertő, Rideg legelő, Törökbo124 SZML Karcag v. It. Tjkv. 1864. jún. 11., okt. 1. 453., 1865. máj. 10. 59., 1866. febr. 8. 37. 125 SZML Karcag v. It. Birtokossági. 1870. okt. 3. 53. és 59. sz.. Birtokossági jkv. 1876. júl. 16. 10., Közbirt. 1877. dec. 30. 21., 1877. okt. 19. 19. és lásd még: K. 16. Karcag Kataszteri térképe 109. és 110. lapok. 126 Vízkeleti Pál ny. agrármérnök visszaemlékezése. 40