Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Elek György: A Gergely-halomtól a Karajános-gátig – Tájtörténeti áttekintés. II. rész / 9. o.

pusztát átszelve, a néhai Pingyó csárda (helye) előtt éri el a Karajánosi - ma „régi 4-es" - utat. Vajas A délnyugati határ része a kisújszállási földek közvetlen szomszédságában, ma már a Villogó-csatorna választja el azoktól. Nevét a szájhagyomány az itteni jó füvű legelőkből magyarázza.

119 Való igaz, hogy a későbbi bócsai legelőföld szomszédságába esik, annak része, de a 18. századi térképek erek határolta, vízjárta rétnek mutatják. Ezt igazolja az a tény is, hogy 1788-89 telén a karcagi határban levágott 79.700 kéve nádból 1.000 kéve a Karajánosról, 600 kéve a Vajasról származott.

120 A Hármashatárhoz, Nyesthez, Karaháthoz stb. hasonlóan a Mirhó-gát megépítése után fogták művelés alá, de az 1864-ben említett és még 1883-ban is feltüntetett „Vajascsurgó" vagy „ Csurgó " földrajzi név mutatja a Karajános-mocsár még mindig érezhető közelségét.

121 A térképet szemlélve a két város között húzódó mocsár beszögellésnek látszik, kerek tó, vagy nagy vizes folt formájában, amelyet félkörben magasabb hát határol. A víztől mentes hátat osztották ki a lakosoknak, mert tíz esztendővel a Mirhó elzárása után már kenderföld volt Vajason. 1807 tavaszán felszámolták, de pár évvel később (1813-ban) újra itt jelölték ki a helyét.

122 Vagyis a Borda-réthez hasonlóan rátaföldként használták, de inkább kender alá, aminek a vetésterületét nem háborgatták. Már az előzőekben említettük, hogy a város gazdálkodása 1852-től átalakult, s a város számára lefoglalt és művelt földek kiosztásra kerültek. 1854-ben pedig az évenként osztott földek használatát változtatták meg azzal, hogy azokat hat esztendőre kapták meg a gazdák. A Vajast külön „osztály" alá vették, a déli és nyugati városoldal (a 8., 9., 10., 11., 12. tizedek) redemptusai kaptak itt földet.

123 Azután jött az 1863. év, ami a további történetét is megszabta. Az aszály miatt súlyos helyzetbe került város 110 ezer forint kölcsönt vett fel az Osztrák Nemzeti Banktól. A banknak a közös használatú földekből, a legelőből zálogosítottak el, de a kikötés szerint olyan területet is, amely bérbe adható, vagyis készpénzes jövedelme 119 Állítólag az itt legelőre bocsátott tehenek nagyon magas zsírtartalmú tejet adtak. Megjegyezzük, aligha ez lehet az eredete, mert a 18. században, amikor már ezen a néven ismerjük, legfeljebb rideg gulya, nem pedig tehéncsorda legelője volt - ha valóban legelő volt. 120 SZML Karcag v. lt. Tjkv. 1789. ápr. 24. 121 PESTY, 1978. 155. és SZML K. 16. Karcag , kataszteri térképe 1883. 122 SZML Karcag v. lt. Tjkv. 1797. ápr. 3., 1804. máj. 14., 1807. ápr. 6., 1813. márc. 27. 123 SZML Karcag v. lt. Tjkv. 1854. szept. 20. 353-354. és dec. 21. 590. sz. 39