Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

ADATTÁR - Győri János: Adalékok a jászkiséri reformátusok letelepedéséről Ómoraviczára / 363. o.

Az idetelepült kisériek a többi telepesekkel 9.247 hold földön gazdálkodtak. Később e területet kiegészítették 19.467 kh-ra. Ómoravicza még ma is nagy részben magyar település. Igen felemelő érzés volt 1967. szeptember 20-án, amikor megjelentek az óhazában, az őshazában a jelenleg Ómoraviczán élő lakosok. Nagy figyelemmel hallgatták az ősi község, Kisér történetét. E találkozásnak a vége az lett, hogy a következő évben a jászkiseri reformátusok mentek el a Bácskába. így szoros kapcsolat alakult ki a két község között. A Jászkisér - Ómoravicza közötti távolság kb. 150-160 km. A török kivonulása után elhanyagoltak voltak a földek, nehezen járhatók az utak. Ekkor még nem történt meg a folyók szabályozása. Elsősorban a Tisza okozott sok gondot az útra kelőknek. így az út hét hétnél is több időt jelentett mind a család, mind a magukkal vitt állatok számára. Az Ómoraviczára és Pacsérra letelepedők - Nagy Kálózi Balázs szerint - a következő beneficiumokat (kedvezményeket) szerették volna megkapni. 1.) Szabad vallásgyakorlatot: a prédikátor és egyházi alkalmazottak részére javadalmi földeket és kaszálókat, egyházi épületeikhez építőanyagot, követ, fát. 2.) Elegendő földet, melyből az egyes családok szántói, kaszálói, továbbá szőlők és temető kiteljenek. 3.) Robotjuk megváltását 5 krajcár egységáron s a dézsmának nyolcadban való megállapítását. 4.) Útiköltséget, házaik felépítéséhez anyagot és tíz tehermentes esztendőt. 5.) A regulák megváltását, köztük az italmérési jogot arra az időre is, mikor annak a haszna az urbárium szerint a földesurat illetné. 6.) Végül kölcsöngabonát kérnek. A települni akarók kérelme a zomboriak javaslatával szinte egy időben érkezett a magyar kamarához Budára. A Helytartótanács 1785. október 6-án kapta meg az udvar engedélyét a betelepedésre. II. Józsefnek viszont az volt a kívánsága, hogy még ebben az évben, a tél beállta előtt ez megtörténjék. Almásy Ignác jászkun főkapitány megkapta az értesítést a letelepedési engedélyre, de a költözés már csak tavasszal történhetett. A részletek elintézésére Sterba Pál, a szántovai körzet tiszttartója kapott megbízatást. Feladata volt, hogy a letelepedőket meglátogatja, és ügyeiket igyekszik elintézni. Ennek következtében 1786. február 14-én a Helytartótanács a javaslatot változatlanul elfogadta, de a 10 év helyett csak 3 évre adott adómentességet. 366