Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok 1519-1789 / 305. o.

6. A menekült tiszavarsányiak levele a néhai Kállay Miklós özvegyéhez Panyólára, amelyben a Tiszavarsányba való visszatelepülésük engedélyezését kérik, taksás földesúri adózás mellett 1701. február 22. „Méltó és nagy becsülettel való sok szolgálatunknak [az] ajánlása után; Kiről [Kirül] kívánunk Uraságtoknak szerencsés, boldog uralkodást, ahhoz való friss egészséggel egybe [edgybe]; Nemzetes Asszonyunk s Uraink! Minthogy mi is tiszavarsányi [Tisza Varsanyi] fél szegény taxás emberei 1 uraságtoknak és felső elmúlt háborúságos esztendőkben több, földünk szegény lakosaival együtt megemlített [tiszavarsányi] lakóhelyeiben, meg nem állhattunk s maradhattunk, hanem ki kellett bontakoznunk s el kellett pusztulnunk, mely pusztulásunkban, hányódásunkban, verodesünkben annyira el is fogytunk, hogy nyolc bokor emberig 2 alig vagyunk; Minthogy pedig Isten jóvoltából az jó békességet szemléljük, ahhoz képest gondolnánk az uraságoknak is kegyességéből [gratiajokból] [az] megemlített Tiszavarsány [Tisza Varsány] puszta helyre visszaszállanunk; Minek okáért mi küldöttük egy emberünket alázatos könyörgésünkkel [supplicationkal] együtt uraságtokhoz, kérvén azon Uraságtokat alázatosan, [hogy] mulathassuk sok hányódásinkat, verődésinket elfogyatkozott s elszegényedett állapotunkat méltó tekintetben venni és minket az Uraságtok megemlített puszta földjére 3 újonnan visszaszállani s menni akaró egynéhány taxás embereit kegyességbe [gratiaba] venni és [az] képünkben elbocsájtott emberünkkel úgy megegyezni, hogy azon szép megegyezés alatt mi is bátorságosan lakhassunk. S mások is látván az Uraságtok úri szép engedelmességét hagy [had] kívánkozzanak az Uraságtok szárnyai alá folyamodni. Melyet mivelünk is cselekedvén Uraságtok, mi is ígérjük magunkat minden tőlünk telhető dolgokra; Mely szerint való bizonyos jó választ tétetik el is várjuk Uraságtoknak. Azon Uraságtok néhai némely szegény taksás varsányi emberei; A „taxás emberei" azt jelenti, hogy a földesúrnak járó adót a jobbágyok nem természetben szolgáltatták, hanem pénzen megválthatták. Ez előnyös volt a jobbágyoknak, mert a pénzt vásározással könnyebben előteremthették. Azaz nyolc családról van szó. Ez a kifejezés arra utal, hogy a volt varsányi jobbágyok 1701-ben még nem szállták meg volt földjeiket, ami azonban nem zárja ki, hogy már Tiszavarsányban vannak. 316

Next

/
Thumbnails
Contents