Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Elek György: A Gergely-halomtól a Karajános-gátig – Tájtörténeti áttekintés. II. rész / 9. o.

tagosítás számolta fel, amikor pedig a legelőföld is kiosztásra került, „a tanya­világ" egészen a kisújszállási határig kitolódott. A gyengébb minőségű legelő­földön persze kevesebb tanya létesült, mint beljebb. „A Bócsai út (dűlőút E.Gy.) műveltebb terület volt, tehát a Bócsai úton nagyon sok tanya volf­emlékezett vissza az egyik adatközlő. - „A Tarattyó úton, Kontón (határrész további dűlőiben E.Gy.) már kevesebb." 82 Bocsa észak-keleti oldala, a „Külső keresztuttol" a város felé, nagyon jó termőföld, a Bócsai út térsége pedig a téesz időszakban kiemelkedő kukoricaterméseket hozott. 83 Az 1945-ben kiosz­tott földek egy részén, pl. a Tarattyó út végén a gyenge minőségű, legelőbe forduló területeken, az új gazdák egy része - szövetkezeti csoportban - rizst termelt. Az 1950-től megkezdődő teeszesítés nyomán több téesz is szerveződött és gazdálkodott Bócsán több-kevesebb sikerrel. A legelőföldön ekkor kezdődött meg a rizstelepek és az ehhez tartozó vízügyi létesítmények építése és a téeszek kialakítása a tanyák sorsát is megpecsételte. Hatház A karcagi kertek mögött kezdődő, délen Bocsa, északon Gergely közé ékelődő Hatházról 1864-ben jól tudták, hogy valaha falu volt, pusztulását va­lamelyik 17. századi tatárjárással hozták összefüggésbe. 84 Igazából azonban az itt birtokos Scybes nevű kun és annak családjával kapcsolatos, 1352-től kelte­ződő oklevelekből ismerjük a községet. 85 Telephelyét a déli irányban, a Konta határrészen túl található Kövestelek, Köves-halom nevű területtel azonosítják. 86 Feltehetően már a 15. században puszta volt, melynek jó minőségű földjeit a környező falvak igyekeztek megszerezni, 1513-ban aztán ennek használatát is megtiltották a karcagújszállásiaknak. A hódoltság idején az itt határos Ködszál­lás, Karcag és Bocsa bérelték a török földesúrtól, és a terményekből tizedet adtak. 87 A határ 1775-1780 körüli állapotát feltüntető térképen 88 egy, a mai 12 Vízkeleti Pál agrármérnök (sz. 1931.) közlése. 13 Hubai Imre agrármérnök közlése. A bócsai határon jó kukoricatermő területnek mondotta még a „Csendőr dűlő"-t, ahol valamikor a csendőrök illetményföldjei voltak. i4 PESTY, 1978. 1864-ben azt írják, hogy „Ködszállás, Hatház szántóföldiek)... hajdan mind megannyi községek valónak, a tatár által pusztultak el." i5 GYÖRFFY Gy,1990. 297. p.; BAGI G,1994. 81-82. p. i6 GYÖRFFY Gy, 1990. 297. p. 11 ÁGOSTON G., 1988. 294. p. í8 SZML Térképtár T 77. 29

Next

/
Thumbnails
Contents