Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)
TANULMÁNYOK - Elek György: A Gergely-halomtól a Karajános-gátig – Tájtörténeti áttekintés. II. rész / 9. o.
Széleskertközi utat keresztező „Hatházi völgy" elnevezésű eret vagy érmaradványt találunk, ami a térképen a terület lapos, erekkel, medrekkel szabdalt voltát is hivatott jelezni. Ez a határrész mai, - „Hatházi vőgy", „Hatházi vőgypart", és a térképen szintén jelzett „Hatházi lapos" - elnevezéseiben is tükröződik. Jó minőségű szántók vannak itt, de egykori állapotát több kiszáradt meder és az itt-ott három méteres szintkülönbség is mutatja. 89 Tarattyó A Hatházi-völggyel párhuzamosan, déli irányban húzódott a tágabb környezetének nevet adó Tarattyó ér vagy vízfolyás. Neve a kun nyelvből ered, s kun taraq=elágazó, elterülő jelentésű és a magyar jó-folyó szavak összeolvadásából, „elágazó folyó "-t jelent. 90 A tévesen Tarattyú, Tarattya nevekkel is illetett Tarattyó arra alkalmas részeit, a redempció után kiosztották. Az 1764-ben felvett Liber Fundi szerint, a XXVIII. Dűlő kimérésénél kihagyták a „Tarattyó-fertő" északi végét. 91 Feltehetően a már említett bócsai ugar része volt, a másutt „Tarattyói í/gör"-nak írott terület, amelynek dűlőjét 1828ban korrigálták. 92 A Tarattyó határrész nyugat felé legelőbe fordult, dél felé, a mai Koldus-kert mögött volt Taratty ó-halmon, és a mai Kiskulcsos városrész közepén észlelhető „Tarattyó-halom Lapossá''-n túl a nádas, mocsaras „Czigány-fertő"-bt torkollt. A vízfolyás a magasabb részekről távozó vizet vitte a Karajános-mocsárbdL, ott „terült szét". A terület kiszáradása után mindenütt szántókat igyekeztek kialakítani, de vizes években, mint például 1970-ben, a Tarattyó út mindkét oldalán, „két ember magasságú nád nőtt' m - emlékéül a régi időknek. A Ravaszlyuki hármashatár A mai kisújszállás-karcag-kenderes-kunhegyesi határok találkozása ötszáz éve ismert és megnevezett földrajzi pont. Négy község, egyben Kolbászszék és Heves vármegye délnyugati határa volt. Ezért keletkezett a vele kapcsolatos okirat is. Báthory István nádor 1521 januárjában, több kolbászszéki község határát is megújította. Ennek kapcsán végezték el a Heves megyéhez Hubai Imre agrármérnök közlése. SZABÓ Ildikó: Kun eredetű kunhalomnevek a Nagykunságban.. Kézirat. SZML Karcag v. lt. 149. sz. Kardszagi föld osztály (1764) SZML Karcag v. lt. 1828. márc. 22. 211. sz. Hubai Imre agrármérnök közlése. 30